Gyermekem

A pszichológus válasza

Kedves kérdező!

Kedves Édesanya ! Mivelhogy nem írt le konkrét helyzetet és nem derült ki, hogy vannak-e ezeknek a dühkitöréseknek bizonyos ismétlődő előtörténetei vagy folyamatai, csak találgatni tudok. Ez a korosztály, főleg a fiúk, elég sűrűn nyilvánítják ki alkalmazkodási problémáikat, nem tetszésüket, akár fáradtságukat is dühkitörésekkel. Ugyanakkor lehet ez valamilyen fejlődési elakadást követő tünet is. Érdemes lenne elkezdeni megfigyelni és naplót vezetni arról, hogy van-e ezeknek a viselkedésformáknak ritmusa, köthető-e valamilyen stresszhez, időszakhoz, vannak-e esetleg előjelei, mint a fáradtság, feszültség, elutasítás vagy egyéb ? Ha ezt a naplót vezeti két-három héten keresztül ,akkor már egy szakember is könnyebben tudja átlátni a helyzetet, ha ehhez még esetleg készít egy-egy videót is , akkor még könnyebb lesz a probléma feltérképezése. Ez Önnek is segíthet, hiszen így felfedezhet új adatokat, esetleg meg is előzhet problémákat. A dührohamot első körben jó megelőzni. Tapasztalatom azt mutatja, hogy azok a gyerekek, akik keveset mozognak, keveset vannak friss levegőn, sok technika veszi őket körbe, nagyon elfáradnak és nem igen tudnak pihenni, gondjaik vannak az étkezéssel, mondjuk keveset isznak, válogatósak sűrűbben fognak egy nehezebb, szokatlanabb, frusztrálóbb helyzetben kiakadni, túlreagálni azt. Ha a gyerek mégis frusztrálódott és hirtelen dühös lett érdemes őt megfogni, a szemébe nézni és határozottan azt mondani, hogy nálunk, vagy velem ezt nem lehet csinálni. Értem, hogy mérges vagy, viszont közben nem lehet verekedni, másokat megsérteni. Mutathat neki alternatívákat, hogy hogyan tudja lecsillapítani a dühét. Semmiképpen nem az a cél, hogy a gyerektől megvonjuk a haragot mint érzést, hanem az, hogy azt kellő módon tudja kifejezni. Itt nagyon fontos a mintaadás is, Önök mennyire szoktak dühösek lenni, ha igen , mit szoktak ezzel a dühvel tenni? Ha itt elakadásokat észlel érdemes nevelési tanácsot kérni a helyi intézmény pszichológusától is. Írta, hogy terhessége alatt problémái voltak, Ön is érzékenyebb volt és nem igen tudta jól venni az akadályokat, ez olyan mértékben fontos információ, hogy hol tart most Önnél ez a folyamat, Ön mennyire tudja kezelni a feszültségeit? A mostani problémákat nincs értelme ehhez visszavezetni, mert már eleve a lelki folyamatok esetében nem igen tudunk ok-okozati összefüggéseket gyártani, . Érdemesebb arra koncentrálni, hogy most vajon mindent megtesznek-e, hogy ez a kisfiú jól érezze magát, és ne legyen neki több inger az életében, mint amivel meg tud birkózni. Köszönöm, hogy megtisztelt kérdésével. Tisztelettel Balázs Nelli