A kérdés
Kedves doktor úr/nő. 15 éves lány vagyok és tetszik egy srác, akit nem olyan rég óta ismerek. Még nem érzek iránta semmi komolyabbat, csak tetszik. Viszont néha úgy érzem, hogy mikor rá gondolok, megfojtanak az érzések (pozitív értelemben). Úgy gondolom ez azt jelenti, hogy bármelyik percben beleszerethetek. Pont emiatt aggódom, mivel pár hónapja tetszett egy másik srác, akivel a dolgok nem alakultak jól és tényleg örültem, hogy nem engedtem magamnak, hogy beleszeressek, mivel így hamar túl tudtam tenni magam rajta. Ezzel a sráccal a helyzet jobb, viszont mégis félek, hogy fájni fog, ha nem alakul jól és ezért nem vagyok biztos abban, hogy kis idővel engednem kéne az érzéseimnek vagy sem? Közelebb szeretnék kerülni hozzá, jobban megismerni őt... De a félelem akkor is ott van. Mit tegyek az érzéseimmel? A válaszát előre is köszönöm!A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Kisasszony! A párkapcsolatok az élet legnehezebb területe, ez biztos. Azt javaslom Önnek, ne siessen, ne idealizálja partnerét, inkább lassan igyekezzen megismerni, személyes tapasztalataiból. Ne annak higgyen, amit a másik mond, inkább figyelje meg viselkedését, másokhoz viszonyulását, kapcsolatait rokonaival, ismerőseivel. Az Ön korabeli fiúk nem keresnek tartós kapcsolatot, ezt vegye figyelembe. Azt javaslom, tapasztaltabb hölgy tanácsát kérje ebben a kérdésben, ideális esetben az édesanyjáét, aki bizonyára szívesen segít Önnek. Ön abban az életkorban van, ahol tanulmányi eredményei meghatározóak lehetnek jövője alakulása szempontjából, azt javaslom, ügyeljen arra, hogy előbbrejutását ne hanyagolja el. Érzéseit pedig figyelje, értékelje, de gondosan vigyázzon arra, hogy a valóság talaján maradjon, ne csupán érzései, hanem érzései és józan esze szerint cselekedjen. És higgye el, nem kell sietnie sehová, természetes, hogy kíváncsi, de sok idő áll még rendelkezésére, ne kapkodjon el semmit, mert az idő előtti sok élmény kiégéshez, megkeseredettséghez vezethet. Semmiképpen ne várja, hogy élete szerelmét most találja meg, az általában sok próbálkozást igényel. Azt tanácsolom, tegye amihez kedve van, természetesen okosan, ügyelve minden körülményre, és figyelje önmagát. Találja meg az egyensúlyt az elutasítás és naiv rajongás, a vonakodás és sietség között, és törekedjen önismeretre ezzel párhuzamosan a másik megismerésére. A lelki megismerés előzze meg az érzéki örömket, különben egy rossz kapcsolat csapdájába eshet. Legyen őszinte és becsületes, ne taktikázzon. Sok sikert kívánaok ezen a nehéz, de fontos és sok örömet adó területén az életének. A legfontosabb, hogy legyen jó értelemben önző, és tartsa szem előtt, hogy tanulmányaiban, életében teljesítenie kell. Tisztelettel: Kiss József.Kiemelt szakemberek a témában
-
Szalkai Réka
Pszichológus
-
-
-
Dengyel Kinga
Klinikai szakpszichológus, Környezetvédelmi szakpszichológus
-
-
-
