A kérdés
20 éve házasságban élek a férjemmel, ő volt az első kapcsolatom, 3 gyermekünk született. Szexuális vággyal mindig hadilábon álltam, se felé se más felé nem volt igényem rá. Egy időben a házasságunkban ez komoly problémát jelentett, de mostanra valahogy elfogadottá vált. 2 éve megismerkedtem egy nálamnál idősebb nővel, aki felé nagyon el kezdtem kötődni, mindennapi gondolatomban jelen van, nagyon vágyom rá, hogy vele lehessek, nagyon jók az ölelések (amik azt gondolom, hogy barátiak), de nem nagyon tudom elképzelni a szerelmi érintkezést, de lehet, hogy csak a gátlások okozzák ezt. Merre kéne elindulnom, hogy kiderítsem, hogy igazából mit is szeretnék, úgy, hogy senkit se bántsak meg, se a férjem, se a felém szeretettel forduló barátnőmet és én se váljak emiatt depresszívvé . A barátnőmmel sosem beszélgettünk a szexuális érdeklődésünkről, neki is van férje és gyereke is.A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Kérdező, igen megragadott a levele, mert megéreztem belőle, hogy érzelmileg mennyire bonyolult lehet a helyzete. Nem értem pontosan egyébként, miért is merül fel Önben, hogy esetleg ez a kapcsolat a barátnőjével nem "csak" barátság: gondolom amiatt, hogy naponta, folyton gondol rá, ami egyébként a szerelem sajátja (is). Nem Önök volnának az elsők, akik a fiatalságukon, házasságon és gyermekszülésen túl ébrednek rá, hogy a saját nemükhöz (jobban) vonzódnak, mint a férfiakhoz, de a történetéből nekem sem egyértelmű, hogy így van-e ez. Az nyilvánvaló, hogy mély érzésekkel fordulnak egymás felé a barátnőjével, de hogy ez szerelem-e, csak Önök tudják megélni és megtudni. Két utat látok járhatónak, és ezek egymást sem zárják ki. Az egyik út, hogy a barátnőjével való kapcsolatát engedi továbbfejlődni annak természetes útján. Nyilván ki fog derülni, hogy ez az egyértelműen tartalmas kapcsolat vajon mi, barátság, vagy szerelem. Gondolom, nem kikerülhető, hogy a barátnőjével majd egyszer, ha eljött az ideje, beszéljenek egymás iránti érzéseikről, aztán talán a kapcsolatuk jellegéről is. Az érzelmekről beszélgetés kezdődhet igen egyszerűen is, pl.: "sokat gondolok rád, mindig az eszemben vagy, amikor nem vagyunk együtt". A másik út pedig az, hogy igen komolyan megvizsgálja magában (esetleg pszichológus segítségével) a férjével való kapcsolatát. Hogy a férje iránt nem érzett sosem szexuális vonzalmat, az nem jelenti azt, hogy más férfi iránt sem érezhetett volna. A nemi vágy elmaradása más okoknál fogva is előfordulhat (pl. szexuális gátlások, kapcsolati problémák, fáradtság, stb.), nem csak akkor, ha nem vonzódik férfiakhoz. Megértem, hogy hamar szeretne választ a vívódására, de ez nem lesz nagyon rövid út, szerintem. Adjon időt magának, maguknak. (Még egy dolog: a kérdése tárgyaként "nemi identitást" írt: gondolom ez egy félreértés csak. A nemi identitás zavara arról szólna, hogy Ön nem nőnek érzi magát (hanem férfinak), vagy bizonytalan abban, hogy tulajdonképpen férfi-e vagy nő. De a kérdésének a lényege erre nem utal, hanem az a vívódása érezhető, hogy vajon férfiakhoz, vagy nőkhöz vonzódik-e. Ehhez a "nemi orientáció" kifejezés illene a legjobban, de az sajnos nem szerepel a listában.) Üdvözlettel: Biró EszterKiemelt szakemberek a témában
-
Szalkai Réka
Pszichológus
-
-
-
-
-
-
