Ahhoz, hogy a témát minél körültekintőbben körbejárjuk, szükség van tisztázni a fent említett fogalmakat. Csúcsteljesítménynek tekintjük, ha valaki túlszárnyalja önmagát, meghaladja ez egyéni legjobbját. A legtöbb sportoló arra törekszik, hogy minél több alkalommal képe legyen megközelíteni, avagy elérni ezt az állapotot. Ennek eléréséhez elengedhetetlen a megfelelő fizikai, taktikai és persze mentális felkészülés is. De mit is értünk ez alatt az állapot alatt? Hogyan tudunk eljutni oda, hogy egyre jobbak és jobbak legyünk, és megdöntsük az egyéni csúcsunkat? Több kutatás, többek közt Ravizza (1977) vizsgálata is foglalkozott azzal, hogy a sportolók szubjektív élményéit összegezték, azaz, hogy mit éltek át akkor, amikor az egyéni rekordjukat döntötték meg. A válaszok többségében az alábbiakat találták:
- A félelem hiánya- nem félnek a hibázástól
- Nem gondolnak a teljesítményre és az eredményre
- A tevékenységbe való teljes „elmerülés”
- Korlátozott figyelmi fókusz
- Erőlködés nélküli teljesítmény- nem kikényszerített
- A teljes kontroll érzése
- Idői/téri dezorientáció
- A világot integráltnak és egységesnek észleli
- Egyedülálló, pillanatnyi és akaratlan élmény (flow)
A sportpszichológussal folytatott munka egyik fő célja a mentális felkészülés, melyre ugyanakkora szükség van, mint a fizikai edzésre. Azaz ez a fajta munka is rengeteg gyakorlással és tanulással jár. Fontos részét képezi az önismeret, azaz az önmagunkra vonatkozó ismeretszerzés, a képességeink, készségeink megismerése, valamint a munka során ezen tényezőkön fejlesztése, megváltoztatása.
A munka fontos részét képezi, a bizalom kialakítása, melyhez hozzátartozik a titoktartás. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a sportoló valóban partnerként tudjon tekinteni a szakemberre, akiben maximálisan megbízhat, megoszthatja félelmeit, és ahol cserébe elfogadást, meghallgatást kap. A sportolókkal folytatott pszichológiai munka ténylegesen egy tanulási folyamat is. Itt nem csak feltárás van a középpontban, hanem a gyakorlatban is alkalmazható technikák elsajátítása, ami bizony sok esetben otthoni gyakorlást is igényel.
Ahhoz hogy egy sportoló teljesítménye megfelelő legyen és egyéni csúcsot döntsön, elengedhetetlen valamilyen relaxációs technika elsajátítása. Ezzel könnyebbé válik a teljesítmény szorongás és a stressz oldása, valamint az ezekből adódó izomfeszülés megszüntetése. A rendszeres relaxálás csökkenti a fáradtságérzet, segíti a pihenést, és a regenerálódást.
Másik fontos technika a mentál tréning, melynek segítségével lemodellezhetünk egy versenyt. Azaz valójában egy fejben végbemenő edzésről beszélünk. Ez a következőképpen zajlik: a megfelelő ellazult állapotban minél pontosabban elképzeljük a helyszínt, a körülöttünk lévő embereket, halljuk a hangokat, érezzük az illatokat, figyelünk a megjelenő érzéseinkre,. Ezáltal fejben újra és újra lejátszunk egy versenyt, minél pontosabban felépítve és koncentrálva a feladatokra. Így, amikor a versenyen vagyunk az agyunk számára már ismerős érzésekről beszélünk. Ez nagyban hozzájárul a figyelmünk összpontosításához, ami lehetővé teszi, hogy a külvilág ingereit teljes mértékben kizárjuk.
Komment írása