Lelki problémák daganatos betegségek esetén

Lássuk, milyen szakaszokból áll(hat) egy betegség lefolyása.

1. Szűrés
2. Kivizsgálás
3. Diagnózisközlés
4. Kezelés (gyógyszeres, sebészeti stb.)
5. Tünetmentesség
6. Visszaesés
7. Palliatív támogatás
8. Terminális stádium

Természetesen nem szükségszerű, hogy minden szakasz megtörténjen, de nézzük, hogy tipikusan, milyen problémákkal kell szembenéznie a betegeknek az egyes stációkban.

Szűrés

Szűrésre sor kerülhet rendszeresen (ez a felelősségteljesebb megoldás), illetve valamilyen gyanú felmerülésekor.

Pszichés reakciók:

- stressz

- szorongás

- tagadás

- katasztrofizálás/anticipált betegség miatti depresszió

Kivizsgálás

Kivizsgálásra akkor kerül sor, amikor a szűrés alkalmával akár a képalkotó eljárások, akár a laboreredmények alapján erre szükség van, hogy a rutin tesztek eltérő eredményeinek az okai feltárják.

Pszichés reakciók:

- bizonytalanság

- tagadás

- szorongás

Diagnózisközlés

Ez alatt a kivizsgálás eredményei alapján született pozitív diagnózist értjük, vagyis ekkor történik a betegséggel való szembesülés.

Pszichés reakciók:

- tagadás

- igazságos világba vetett hit megdőlése

- düh

- érzelmi krízis

- katasztrofizálás és halálfélelem

- bűntudat

Kezelés

A kezelésnek mostanra rengeteg módja van (gyógyszeres, műtéti stb.), azonban mindegyikben közös, hogy amennyiben nincs szó súlyos, krónikus tagadásról, akkor az érintett kénytelen felvenni a beteg-szerepet épp úgy a kezelések alkalmával, mint ahogy otthon is. Az, hogy a beteg a saját szerepéhez, illetve, hogy a környezet a beteg-szerephez általában hogyan viszonyul, alapjában meghatározza a pszichés állapotot.

Pszichés reakciók:

- szorongás

- depresszió

- kiszolgáltatottság, tehetetlenség érzés miatti félelem

- regresszív állapot

- megváltozott testkép és képességek miatti veszteségélmény

- túlzó önmonitorozás (akár hipochondria is)

- szexuális problémák

- szélsőséges hangulatingadozás

- halálfélelem

Tünetmentesség

A sikeres kezelések utáni tünetmentes időszak (tipikusan 5 év).

Pszichés reakciók:

- kényszeres viselkedés (akár orthorexia)

- szorongás

- túlzó önmonitorozás (akár hipochondria)

- indokolatlan (kondicionálódott) mellékhatások

- poszttraumás stressz

- hangulatingadozás

Visszaesés

A daganatos betegség újbóli megjelenése.

Pszichés reakciók:

- düh

- szorongás

- depresszió

- halálfélelem

Palliatív támogatás

Erre abban az esetben kerül sor, amennyiben a betegség gyógyulásának nincs reális esélye, a betegség tüneteinek és a fájdalom enyhítésére van csak mód. A cél nem a gyógyulás, hanem az életminőség fenntartása ameddig csak lehet.

- szorongás

- depresszió

- halálfélelem

Terminális stádium

A haldoklás szakasza, amikor már csak legfeljebb a fájdalom csillapítására van mód.

- tagadás, düh, alkudozás, depresszió, elfogadás

Összefoglalás

Minden szakasznak vannak sajátosságai, de általában, amivel meg kell küzdeni, az a szorongás és a depresszió. A szorongás azért lép fel ilyenkor könnyen, mivel nagyon szélsőséges lehet a kimenet (teljes gyógyulástól a halálig bármi), és nem egyértelmű, hogy a betegnek személy szerint mennyi ráhatása van az eredményre.

A depresszió általában a katasztrofizáló és önhibáztató belső monológok és negatív kimenetelű „filmek” forgatása miatt következik be. Természetesen előfordulhat a betegség miatti endogén depresszió is (például pajzsmirigy daganat esetén), de ez a ritkább.

A daganatos betegek pszichés támogatása nagyon fontos, amelyre szerencsére egyre több lehetőség adódik. Az onkológiai intézmények is tudnak sokszor pszichológiai segítséget nyújtani, de lehetőség van egyénileg is segítőt keresni. Az utóbbinak a hátránya az, hogy a külső szakembernek lényegesen kevesebb lehetősége van együttműködni a kezelést végző személyzettel. A legnagyobb előnye viszont éppen abban rejlik, hogy mivel „kívülálló”, a beteg feladhatja a beteg-szerepét.