Alapvető tényezőként az egyéni tapasztalat mindig jelen van a szenvedélybetegség kialakulásában. Tapasztalati tanulás, személyes élmény arról, hogy a feszültségek és deficites állapotok oldhatók, enyhíthetők vagy megszüntethetők. Gerevich József (2000) ebben a tekintetben pozitív és negatív megerősítést különböztet meg. Pozitív megerősítésnek nevezi a normál állapotból az euphoria felé irányuló (húzás mechanizmus), és negatív megerősítésnek a kellemetlen állapotból (tünet, hiány) a normál állapot elérésére irányuló tapasztalatot.
Szintén fontos tényezők lehetnek a droghasználat kialakulásában a szerhasználattal kapcsolatos téves ismeretek (Komáromi, 2000). A legelterjedtebb ilyen téves információk és hiedelmek közé tartozik, hogy például egyes szerek ártalmatlanok, csak a fizikai függőséget okozó szerek veszélyesek, vagy, hogy alkalmi droghasználatból nem lehet probléma, illetve, hogy a rendszeres droghasználók úgy vélik, bármikor abba tudják hagyni (Komáromi, 2000).
A droghasználat elterjedtségére és az egyén droghasználatának kialakulására a társadalmi környezet is jelentős hatással bír. Az utóbbi 20 év gazdasági, politikai, kulturális és morális változásai széles rétegeket érintenek, az egyén számára az alkalmazkodást megnehezítő módon gyorsan zajlanak, ami növeli a stresszt, a bizonytalanság, kiszolgáltatottság érzését (Komáromi, 2000). Az adaptációs nehézségek és a stressz növekedéséhez hozzájárul még a munkanélküliség, a szegénység, a hajléktalanság riogató lehetősége, illetve az is, hogy a munkaerőpiac egyre magasabb követelményeket támaszt (Komáromi, 2000). A megnövekedett és állandósult stressz, a lehetőségek korlátozott elérhetősége, a normák, az értékrend fellazulása mind kihat az egyén jövőképére, a társadalmi változásokból fakadó egyéni krízisek az egyének droghasználatának alakulására.
A társadalmi értékorientáció, mint a drogfogyasztásra ható tényező megjelenik a reklámokban, a médián keresztül is, közvetíti a fogyasztás kultuszát, a társadalom drogfogyasztással kapcsolatos attitűdjét. A reklámok is a könnyen és gyorsan megszerezhető örömök keresésére buzdít. Így a fogyasztás kultusza – a fogyasztás értéknövelő tényező – befolyásolja az egyén értékfelfogását, jövőképét is. Ehhez társul a jelenség, amit Komáromi (2000) drogfogyasztó társadalomként említ. A mai magyar társadalomban természetes (a hétköznapi élethez hozzátartozó dolog a feszültség) a konfliktusok okozta stressz csillapítására kémiai szereket használni, amelyektől azonnali megkönnyebbülést remélnek (Komáromi, 2000). Szorongásainkra nyugtató, elalváshoz altató, ébredéshez kávé, feszültség csökkentéséhez cigaretta, ön-jutalmazásként, lazításhoz egy kis alkohol – teljesen elfogadott, hétköznapi módszer.
A cikk hamarosan folytatódik...
Pakai-Szűcs Réka pszichológus
Komment írása