többnyelvüseg

A pszichológus válasza

Kedves kérdező!

Kedves Leendő Anyuka! Szeretném megnyugtatni: semmi ok sincs az aggodalomra, sőt óriási szerencséjük van azzal, hogy többnyelvű a család! A kisgyermekek képesek egyszerre több nyelvet is elsajátítani – mintha erre találták volna ki őket! Először írok pár sort a nyelvtanulás elméleti hátteréről, aztán rátérek a gyakorlatra, a végén pedig ajánlok néhány könyvet. A legújabb babakutatások szerint a kisgyermekek elméjében a születés után úgynevezett modulok alakulnak ki, ahová rendszerezve gyűjtik a világról szerzett információikat. A modulokat idegi kapcsolatokként, idegsejt csoportokként kell elképzelni. Kialakul például egy modul a fizikai környezetből érkező információk számára: ide olyan tapasztalatokat gyűjt össze a baba, hogy milyen a különböző tárgyak tapintása: puha vagy kemény, milyen az ételek szilárdsága: a tea folyik, a főzelék kocsonyás, a kifli egészen szilárd, milyen magasról kell leejteni a bögrét ahhoz, hogy össze is törjön. Hasonló módon fedezi fel a kisgyerek a környezetében lévő élőlényeket is: az élő testek hőmérsékletét összehasonlítja a plüssjátékok hőmérsékletével, megtanulja, hogy az élőlények egyik elemi definíciója az önindította mozgás képessége, és ez alapján különbséget tud tenni egy lovon ülő férfi lova és egy kerékpáros férfi biciklije között. A többi területhez hasonlóan kialakul az elméjében egy nyelvi modul is, ahova a nyelvi ingerekből leszűrt információkat raktározza. A nyelvi modul a korai életévekben a legaktívabb, és a leginkább alkalmazkodó. A kisgyermekek genetikailag nem a szülők nyelvét öröklik, hanem azt a képességet, hogy bármilyen emberi nyelvet képesek tökéletesen elsajátítani, ha kellő mennyiségű személyre szóló inger éri őket. És nem csak egyet, hanem egyszerre többet is! A nyelvi modul annyira rugalmas, hogy akár több nyelv feldolgozására is képes. A nyelvtanulásnak van egy szenzitív periódusa, ami azt jelenti, hogy a kisgyermek kb. a 2. életévétől kezdve kb. a 12.-14. életévéig bezárólag anyanyelvi szinten el tud sajátítani bármilyen emberi nyelvet, függetlenül attól, hogy a gyermek milyen származású. Remélem, most már látja és érti, hogy milyen fantasztikus lehetőség áll a gyermekük előtt! A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy el kellene határozniuk melyik nyelvet kitől tanulja meg a kicsi. Például, ha Ön az Anyuka magyar, akkor dönthetnek úgy, hogy amikor ketten vannak, akkor Ön csak és kizárólag magyarul beszél a gyerekkel. Ha az Apuka is otthon van, és hármasban vannak, akkor Önök angolul beszélnek egymással, és a mindketten angolul beszélnek a gyerekkel is. A gyerek érteni fogja, hogy „van egy közös nyelvünk Anyával” és „van egy nyelv, amit a családban használunk”. El fogja tudni választani a két nyelvet, és a két nyelvhez tartozó kontextust, ha következetesen használják a nyelveket. A következetesség és a kontextushoz kötöttség csak a nyelvelsajátítás idejére vonatkozik, 5-7 éves kora körül a gyerek már probléma nélkül fog tudni váltani szándékai szerint egyik nyelvről a másikra, tehát képes lesz bármikor bárkivel magyarul beszélni, csak a tanulás idejére kellene személyhez kötni a különböző nyelveket. Fontos, hogy amikor szisztematikusan tanítanak már neki szavakat, pl. számolni, vagy a színeket, állatok neveit stb, akkor azt egyik nyelven tegyék, és akkor térjenek át a másik nyelven is ugyanezt megtanítani, ha az egyik nyelven ez a tudás már stabil. A gyermekeknél már maga a nyelv fogalma is korán kialakul. 3 éves gyermek már megérti, hogy a kutyát magyarul kutyának hívják, angolul dog, és németül Hund. Aztán, ahogy majd alakul az életük el kellene dönteniük, hogy milyen nyelvű óvodába, iskolába fog járni a gyermekük. Ha mondjuk Németországban maradnak, és a gyermekkel otthon magyarul és angolul beszélnek, a kicsi 3 éves koráig össze fog gyűjteni annyi német nyelvi információt, hogy 6-7 éves korára (iskola kezdésig) tökéletesen meg fog tanulni németül az oviban, még akkor is, ha Önök nem is nagyon erőltetik a németet otthon. Bőven elegendő nyelvi inger, amit a német nyelvű tévékben lát, vagy a városban közlekedve hall. Szóval, ha nem is tanítgatják otthon németre, viszont beíratják egy német nyelvű óvodába, majd később iskolába, akkor tökéletesen fog németül is beszélni. Fontos szempont, hogy mire iskolába kerül tökéletesen beszélje az iskolában használandó nyelvet. Ha ez 6 éves korára nem teljesül, akkor érdemes egy évet konkrét nyelvtanulással tölteni (a nyelvtanulás ebben a korban szójátékokat, meseolvasást, rajzfilmnézést, adott nyelvű társakat jelent), és 7 évesen iskolába engedni – amúgy a gyermek szempontjából mindképpen előnyösebb, ha minél később, 7 évesen kezdi el a sulit. A kisgyermekek anyanyelvi tanulásával nemcsak a pszichológusok foglalkoznak, hanem a nyelvészek is. Nem a nyelvtanárok, hanem a nyelvészek. Ha van a környékükön nagyobb egyetem, ahol van elméleti vagy alkalmazott nyelvészeti szakirány is, akkor érdemes megkérdezni, hogy ért-e ott valaki a „language acquisition” témához, és a nyelvész szakembertől is érdemes fogadóórát kérni. Az alábbi könyveket ajánlom figyelmébe, ha nem sikerül megszerezni őket, kérem, vegye fel velem a kapcsolatot e-mailben. Paul Vedder – Ellen Bouwer: Multilingual Child Care. Bilingual Education and Bilingualism. Stephen Caldas: Raising bilingual – bilitarete children. George Saunders: Bilingual Children: Guidance for the Family. Alvino Fantini: Acquisition of a Bilingual Child. Madelane Cruz-Ferreira: Three is a Crowd? (Ez a könyv trilingual vagys három nyelvű gyermekekről szól). Sandra Smidt: Supporting multilingual learners in the early years. Linda Thompson: Young bilingual children in nursery school. Lenore Arnberg: Raising Children Bilingually – Pre-School Years. Sok sikert és sok boldogságot kívánok! G. Tóth Kinga