A kérdés
Üdvözlöm! Kb.4 éve a kedvesem most 15 éves fia rossz bandába keveredett.Kétszer megbukott a 7.osztályban is e miatt.Most összeköltöztünk, új városban kezdtünk élni távol a régi bandától és ismét keresett maga köré rossz előéletű barátokat és az új iskolában is elkezdődtek a tanulási problémák.Rengeteg mindent megpróbáltunk, hogy jobb útra tereljük, de sajnos úgy látjuk hogy nem akar együtt működni.Amikor leülünk közösen megbeszélni a problémákat, hallgat felénk megbánást mutat, de ahogy nem figyelünk máris folytatja a bandás életét.Még csak 15 éves, most járja harmadszorra a 7.osztályt.Kérdésem az lenne, hogy lehet még tenni bármit azért, hogy értékes felnőtt férfi lehessen? Elegek vagyunk ahhoz a párommal és a 2 tini fiammal, hogy ne tudja teljesen bekebelezni a banda? Minden eszközt felhasználtunk a banda ellen,tudja hogy milyen élet vár rá ha velük tart, mégis keresi őket és megtalálja a módját, hogy találkozhassanak.Mit tehetünk még érte, ha lehet még egyáltalán tenni?! Tanácstalanok vagyunk és félek, hogy ez a probléma a kapcsolatunkra teheti a bélyegét a párommal.A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Kérdező, tiszteletre méltóak az erőfeszítéseik, amit már eddig is megtettek. Az, hogy a fiúval megismétlődnek a problémák egy új városban, új emberek között, azt mutatja, hogy a probléma nem kívülről jön (azaz nem a rossz társaság az OK), hanem a kedvese fiának vannak, lehetnek olyan belső problémái, amiért a "rossz társaságot" választja (azaz a rossz társaság már KÖVETKEZMÉNY lehet). Lehet a megbánása is őszinte, mert ez az életvitel megtörténhet és fennmaradhat úgy is, hogy a gyerek nem akarja, szégyelli magát, de nem tudja megoldani a problémáit, amelyek miatt erre az útra csúszik. A javaslatom éppen ezzel kapcsolatos: azt lenne fontos megtudni, hogy mi van vele voltaképp, a csúnya felszín mögött milyen szenvedés van, milyen konfliktusok, milyen problémák. Ha nem egy nyilvános internetes oldalon írnék, hanem személyesen beszélgetnénk, én arról kérdeznék, hogy hogyan alakult az Önök családi élete éppen így, miken mentek keresztül együtt és külön, mi történt a szóban forgó 15 éves gyerek édesanyjával, van-e vele kapcsolata, stb, stb., mindenféle családi dologra kérdeznék, illetve arra, hogy a problémák kezdetét mikorra teszik, akkor vajon éppen mik történtek a családdal és a gyerekkel, vagyis igyekeznék megérteni a probléma összefüggéseit. Úgy gondolom, hogy a helyzet mélyebb megértése vezethet eredményre, én ugyanis nem hiszem, hogy ez pusztán viselkedési probléma volna (mélyebb összefüggések nélkül). Nyilván minden érintett (a felnőtteket is beleértve) szenved, nagy érzelmeket él át, hatnak egymásra is, segítőleg is, másképp is. A javaslatom ezért az, hogy egy gyerekekkel (kamaszokkal) foglalkozó pszichológust keressenek fel (akár a nevelési tanácsadóban, akár magánúton). Először NE a fiút vigyék, hanem kérjenek szülőkonzultációt, menjenek el ketten a kedvesével, és beszéljék meg a pszichológussal, hogy mi legyen a teendő. Még jobb, ha a választott pszichológus családterapeuta is, a gyerekek problémáinak akár okként, akár következményként szoktak lenni családi összefüggései is. Üdvözlettel: Biró EszterKiemelt szakemberek a témában
-
Szalkai Réka
Pszichológus
-
-
-
Dengyel Kinga
Klinikai szakpszichológus, Környezetvédelmi szakpszichológus
-
-
-
