A kérdés
Tisztelt Segítő! Van egy 8éves fiam aki másodikos. Jó természetü vidám de elég akaratos gyerek . Nyugodt családi körülmények között élünk. Van egy 14éves nővére akivel néha vitáznak de amúgy jo a kapcsolata. Apukája 3éves kora óta kamionozik ami eléggé megviselte mivel nem volt velünk . Mára viszont csak egy hétre megy el. Egy kicsit távolságtartó vele . Hozzám viszont nagyon ragaszkodik pl.sajnál ha egyedül vagyok. Iskolába hol szeret menni hol nem . Vannak barátai szeretik. Néha csufolják de nem jellemző. Tanárnénije kicsit nagyhangu néha rá is kiabál ha eleven. Vannak gyengébb jegyei de amugy jo képességű. Kb egy hete megváltozott nem szeret iskolába menni ,sir otthon is és az iskolába is . Ha kérdezem mindig mást mond fél hogy egyest kap ,sajnál engem ,nem szereti hogy a tanár kiabál stb. Hol itt fáj hol ott ki is vizsgálták nincs semmi baja. De mégis van valami ami ki hozza ezt belőle ,még azt is mondja hogy nem szeretem pedig ez nem igaz. Kérem adjo tanácsot mit tegyek.A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Kérdező, a gyanúm az, hogy ezzel a kisfiúval történt valami kb. egy hete. Egy nyolcéves gyerek nem biztos, hogy meg tudja mondani, mi bántja, lehet, hogy ezért nem válaszol érthetőbben Önnek, de az is lehet, hogy valami olyan nehéz dologról (akárcsak egy álomról, félelemről, vagy gondolatról) van szó, amit nem képes kimondani. Azt javaslom Önnek, hogy - először a kisfia nélkül - keressen fel egy gyerekpszichológust (pedagógiai szakszolgálatnál vagy magánrendelésen), és konzultáljon vele a teendőkről, hogy hogyan lehetne tapintatosan megtudni, hogy mi történt, és mire volna szüksége a fiának. Addig is, míg célzottabb segítséget nem adhat neki, szeretgesse, legyenek együtt sokat, biztosítsa arról, hogy nagyon szereti, hogy minden fontos dolog rendben van a családban, ilyesmi. Persze ha Ön tud arról, hogy történt valami, ami bánthatja a gyermeket, akkor erről is számoljon be a pszichológusnak - sokszor a gyerekek olyan dolgokat is megsejtenek, meghallanak, amit nem az ő fülüknek szántak, és amiről a felnőttek úgy gondolják, hogy a gyermek előtt sikerült titokban tartani. Üdvözlettel: Biró Eszter