A kérdés
Üdvözlöm! A férjemmel 20 év házasság után váltunk el, a lányunk férjhez ment, a fiunk velem maradt. Jó volt a kapcsolatunk a kisfiammal, sokmindent elmondott, sokszor kért párkapcsolati tanácsot, segítséget még a barátaival kapcsolatban is. 10 év után újra összeházasodtunk a férjemmel, viszonylag normális családi életet éltünk. A fiunk is megnősült, külön költözött, de nagyon gyakran meglátogattak minket. Aztán úgy hozta az élet, hogy összeakadtam egy régi szerelmemmel, elhagytam a férjemet, de két év után hazaköltöztem. Emiatt voltak problémáink a férjemmel, de lassan minden a helyére került, kivéve a fiammal való kapcsolat. Ő kitagadott amikor elmentem és azóta se áll szóba se velem, se a nővérével és még az időközben háromra emelkedett unokahúgaival sem. Mindennemű közeledési kísérleteim kudarcba fullad. Mindennek már hat éve, de az idő nem gyógyít, egyre nehezebben viselem a hiányát. Egyébként értelmes, diplomás, vezető pozícióban lévő emberke. Mit csináljak, hogy visszakapjam?A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Abigél! Először is köszönjük bizalmát a Pszichológuskereső szakemberei felé. A felvázolt élethelyzetek alapján úgy érzékelem, családdinamikai jelenséggel állunk szemben. Bár a fia megnősült, külön költözött, az Önök mint család között lévő érzelmi kapcsolat élő, és az édesapával időközben megélt válások, majd újraegyesülések a közös gyermekre természetszerűen hatást gyakoroltak - hiszen ő is a családi rendszer része. Érdemes lenne alaposabban feltárni, milyen kapcsolati dinamikák működtek és működnek jelenleg is Ön és az édesapa között? Milyen lelki mozgatórugók álltak a válás, majd az újra összeházasodás, később az újbóli elhagyás, majd az Ön hazaköltözése mögött? Milyen mértékben sikerült valójában "helyre kerülnie mindennek" , mindketten jól érzik-e magukat jelenlegi közös életükben? Az esetleges megbántottságok, nézeteltérések, érzelmi sérülések milyen mértékben kerültek feldolgozásra mindkét fél részéről? Milyen érzelmi töltetek vannak jelen most a kapcsolati terükben? Úgy gondolom, hogy a fiát nem akarati erővel, sokkal inkább az őszinte anyai szeretet ereje által "kaphatja vissza". Hogy ez a tiszta szeretet akadálytalanul áradhasson a fia felé, javaslom, hogy kezdjen el önismereti munka, akár terápiás keretek között dolgozni saját magán és saját kapcsolódási mintáin. (Legtöbb esetben a kapcsolatokban való működésmódunk a saját szüleinkkel való kapcsolatunkig nyúlik vissza, így végső soron azzal kell dolgoznia és nem annak leképeződésén a családi kapcsolataiban.) Ezzel máris sokat tett az anya-gyermek kapcsolat javulásáért. Az ön változásait a fia is érzékelni fogja. Felmerülhet a családterápia lehetősége is, alternatív módszerként pedig a Hellinger féle családállítás. Tájékozódjon az Ön számára elérhető lehetőségekről és válasszon egy olyan módszert, amely kapcsolatrendszerek rendezését célozza. Hogyha ilyen célzott, aktív lépéseket tesz ebbe az irányba, máris kimozdulhat a fájó hiányérzet állapotából, amelyben az idő úgy tűnik, nem gyógyít. Jó szívvel kívánom, hogy a megfelelő szakembert és módszert találja meg és érzékelje Önmagán belül gyógyulni mindazt, aminek gyógyulnia kell.Kiemelt szakemberek a témában
-
Kiss-Tóth Petra
Pszichológus, Szervezet és vezetőfejlesztő és munkapszichológia szakpszichológus
Budapest és Pomáz