A kérdés
Átvertem a szüleim és elhagytam a szülői házat, a párom miatt.Azóta hullámzik a kapcsolatunk, hol jobb hol nem. Többször megbeszéltük próbálkoztunk, de mindig visszatér a fájdalom amit ezzel okoztam. Sokat veszekszünk és csak ez miatt. Nem tudjuk megbocsátani egymásnak és tovább lépni. Igyekszem mindent megtenni, de ő csak egyet akar, hogy hagyjam el őt. Amit nem teszek. Van megoldás javítani a kapcsolatot? Ha igen, hogy? 24 éves vagyok. Szeretném, ha résztvennének az életemben.A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Dorina!
Nehéz helyzetet tud teremteni, amikor felnőttként nem tudjuk kihez legyünk lojálisabbak, a származási családunkhoz, vagy a párunkhoz, saját családunkhoz. Leginkább a nyílt és direkt őszinte megnyílás egymásnak oldhatja fel a feszültségeket, amit sokszor nehéz otthoni körülmények között megtenni, mert a megszokott környezetben általában önmagát ismétlődően folynak le ezek a beszélgetések. A terápia (tanácsadás) keretein belül lehetőség nyílik a családnak megérteni az általuk egyéniben és családi rendszerben létrehozott dinamikát.
Talán érdemes végiggondolni hogyan alakulhatott ki a helyzet, amiben Ön átverte a szüleit azért, hogy jelen élettársával lehessen, majd érdemes azt megosztani velük én-üzenetekkel. Az én-üzenetben csakis magáról beszélve osztja meg mit miért tett, hogyan szólt az Önről, kitől mire lenne szüksége és miért.
- Saját érzéseinket fogalmazzuk meg.
- Saját szükségleteinket fogalmazzuk meg.
- Saját dühünket / érzelmünket fogalmazzuk meg.
Mint az látható, mind magunkról szól a másik hibáztatása helyett.
Míg a te-üzenet egy sorompót tesz a két fél közé, addig az én-üzenettel folyik tovább a beszélgetés, mert senki sem érzi megsértve magát, így nem kell védekezzen vagy visszatámadjon.
A családjával pedig érdemes kíváncsi figyelemmel jelen lenni, empátiával hallgatni őket, mert akkor várhat megértést, ha Ön is képes rá. Magunk kell változzunk, mert a változást nem várhatjuk el másoktól, azt mindenkinek magának kell akarni és tenni érte. Ha Ön változik, azzal ők is lehetőséget kapnak a változásra.
Továbbá érdemes beszélgetnie női felmenőivel, hogy esetleg találnak-e az Önéhez hasonló családi történetet (transzgenerációs mintát) más családtagnál is, ami mindannyiukat segíthetné a jelen helyzet elfogadásában.
Üdvözlettel,
Barán-Kalász Beatrix