A kérdés
Még sosem írtam ilyen levelet, de gondolom ezt is, mint a többit, megszólítással kell kezdeni: Jó napot! Most pedig rátérnék a témára. Fogalmam sincs, mennyire szokás tinédzsernek hasonló kaliberű levelet írnia, de én most mégis ehhez folyamodom. Van egy fiú a gimiben, aki nagyon tetszik nekem, viszont fogalmam sincs, hogyan tudnék felé közeledni. Közös óráink nincsenek, a folyosón is csak ritkán látom, egyszóval tényleg szinte alig van lehetőségem rá, hogy megszólítsam. Ha pedig lenne is, nem merném. Hogy miért? Hát, saját magam miatt. Alapjából véve én egy folyton locsogó, humoros lány vagyok, viszont ha bekerülök egy nagyobb társaságba (még inkább, ha fiú társaságról van szó), akkor egyszerűen megkukulok. Semmi nem jut eszembe, amit mondhatnék, ha meg igen, nem merem kiadni magamból. Pedig tényleg imádok társaságban lenni, szóval szó sincs róla, hogy valami szociális fóbiám lenne! Tehát, kérem adjanak valami jó tanácsot, hogyan küzdhetném le a félénkségemet! Előre is köszönöm!A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Kérdező ! Köszönöm őszinte levelét, annál is inkább, mert nagyon sok fiatal küszködik hasonló problémákkal és mégsem mer segítséget kérni. Leveléből két probléma derül ki, hogy van egy konkrét fiú, akivel meg szeretne ismerkedni és vannak általában az ismeretlen emberek és fiúk, akihez nem tudja , hogyan tudna közelíteni. Első kérdésem, hogy amikor fecseg és locsog és felszabadult, akkor azt, hogyan éri el, milyenek a körülmények, Ön mit tesz ilyenkor, hogyan gondolkodik? Ugyanis, ha ezt megfigyeli, akkor már tisztábban fogja látni, hogy mi minden kell ahhoz, hogy felszabadultabb legyen és akkor átvizsgálhatja a másik oldalt is, hogy mi a hasonlóság a körülményekben és az Ön viselkedésében, gondolkodásában, akkor amikor megnémul, visszahúzódik. Nagyon jó a hasonlóságok tudatosítása, hiszen ez az első lépés az önismeret felé,majd az öntisztelet felé. Jó lenne, ha átvizsgálná azt, is, hogy mennyire hisz magában, mennyire van tisztában képességeivel, azokkal a területekkel, amikhez ért, a fizikumának előnyeivel stb. Segít, ha ezeket leírja és izgalmas lesz felfedezni, hogy mennyi mindenhez ért, mennyi mindent lát szépnek Önmagán és mennyi olyan téma van, amit közel érez magához...ezekből lehet kiindulni, közben másoktól is tanulni, hogyan és mikről beszélgetnek... Ami a konkrét fiút illeti, egyszerűen csak tudtára kell adni, hogy Ön létezik ezen a világon, a kreativitásnak a csillagos ég szab csak határt, csak néhány ötlet: összebarátkozik valakivel, abból a társaságból, többször jár arra, amerre ő, megfigyeli szokásait, érdeklődését és végső soron meg is lehet szólítani ezek után és kedveskedni valamivel...Vágyát és álmát semmi képen sem hagyja csak úgy elillanni, érdemes értük dolgozni ! Sok erőt, kreativitást és bizalmat hozzá. Szeretettel Balázs Nelli