a gyermek jutalmazasa

A pszichológus válasza

Kedves kérdező!

Kedves Szülők ! A gyerekek nagyon szeretnek kapni mindenfélét és persze adni is. Hányszor van, hogy szednek nekünk virágot, hazahoznak kavicsot, rajzolnak rajzot, majd azt mondják, ezt neked adom ajándékba. Ezek apró kis örömök, erősítik a kapcsolatot. Ami közös bennük, hogy spontán megnyilvánulásai a gondoskodásnak, szeretetnek, odafigyelésnek, ritkán előre terveltek és van, hogy nem is nekünk szánták, de utána mégis úgy alakul, hogy mi kapjuk meg ezeket a kis figyelmességeket. Ajándékozni öröm és ajándékot kapni is nagy öröm, benne van a várakozás, a másikra való gondolás, a kreativitás és még sok egyéb. Az Önök esetében az apai ajándékozást nem érzem ilyenek, inkább már megszokásnak. Mi lenne, ha kimaradna, ha átváltozna, mit helyettesít, mit jelenít meg ? Ilyen kérdések merültek fel bennem. Általában az a természetes, hogy a szülők eljárnak dolgozni és este vagy délután hazaérkeznek, ilyenkor a legnagyobb öröm újra együtt lenni és megosztani a nap eseményeit, megmutatni a délelőtt készített tornyot vagy rajzot, elmesélni, mit csinált a kutyánk, kivel találkoztunk a játszótéren, mit láttunk az utcán...Mit szolgál itt még a plusz cukorka és csoki? Ha erre megtalálják a választ, akkor el is tudják majd dönteni, hogy kell-e vagy sem. Különben sem szerencsés meglepi az esti édesség, károsítja a fogakat és a cukortartalom felpörget. A rituálé az más, az összekovácsolja a családot, keretet ad, erősíti a kapcsolatokat. Rituálé lehet egy folytatásos mese, egy mondóka, hazajövő ének, tornasor...végtelen a lehetőségek tárháza és általában nem lehet boltban kapni, mert csak arról a két emberről szól. Üdvözlettel Balázs Nelli