A kérdés
Sajnos néha (mondjuk 1- 2 havonta) a 4 éves kislányommal elég durván kiabálni szoktam, amikor addig "feszíti a húrt" nálam, amíg egyszerűen elönt a méreg és akkor nagyon csúnyán és agresszíven kiabálok vele. Utána amint megnyugszok egyből bocsánatot kérek tőle, de attól félek ezek a düh kitörések valami lelki károsodást (lelki foltokat) hagynak az életében. Legutóbb 3 napja éjszaka történt egy ilyen eset, amikor nem hagyott aludni, folyton valamivel kiugrasztott az ágyból és a végén már nagyon mérges lettem és szegényre zúdítottam a dühömet. Már kért, hogy ne kiabáljak vele és elbújt a takarója alá. Utána már nem szólt, csak hallottam, hogy a szobájában próbálja visszatartani a sírását, nehogy meghalljam. Ekkor átmentem hozzá, magamhoz öleltem és kitört belőle a sírás. Ezután vele maradtam, amíg meg nem nyugodott és el nem aludt. Ön szerint az ilyen "dühkitöréseim" okozhatnak nála lelki sebeket. Soha nem ütöm meg, utána mindig bocsánatot kérek és tényleg nagyon ritkák az ilyen esetek?A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Tisztelt Kérdező! Senki nem jós sajnos, hogy meg tudja mondani, ezek a kiabálások mennyire mély sebeket hagynak hosszútávon kislánya lelkében. Az sem mindegy hogy általában milyen viselkedések feszítik túl Önnél a húrt . Mindig ugyanaz a helyzet, vagy mindig más? Lehet, hogy tényleg csak félt a sötétben a kislánya, és ezért ébresztette föl Önt lépten-nyomon. Általában hiába ritka egy-egy ilyen dühkitörés, valamilyen szinten biztos hogy megmarad benne. Ha más formában nem jelenik meg, akkor ha nem tud mit kezdeni egy helyzettel , akkor ő is dühkitöréssel fog reagálni. Minden helyzetben érdemes megvizsgálni, mennyire egy érzés vagy testi , vagy lelki szükséglet pl jólesne ha anya megölelne motiválja a lánya cselekedetét vagy csak hiszti, mert már a huszadik nyalókát kéri Leveléből nem derül ki, hogy egyedül neveli e a gyermeket vagy sem . Amennyiben igen, néha egy barátnőre testvérre nagymamára is rábízható egy ekkora gyerek egy délutánra estére amíg Ön feltöltődik . Ezáltal több türelme lesz a gyerekhez. Amennyiben nem egyedül neveli, ilyenkor megkérheti a párját hogy vegye át a lányával való foglalkozást. Üdvözlettel: Boros DóraKiemelt szakemberek a témában
-
Dengyel Kinga
Klinikai szakpszichológus, Környezetvédelmi szakpszichológus
-
-
-
