éjszakai bepisilés

A pszichológus válasza

Kedves kérdező!

Kedves Anna! Érthető az aggodalma, hiszen már nagy valószínűséggel iskolás gyerekről van szó vagy hamarosan az lesz, és ebben a korban már többször alszanak egymásnál a barátok vagy pedig nyári táborok-iskolai táborok kerülnek szervezésre és igen kellemetlen tud lenni a magyarázkodás. Az éjszakai bepisilésnél érdemes azt megfigyelni, hogy volt-e az unokája valaha is szobatiszta és valamilyen trauma, váltás következében visszaesett e téren? Ha ez a helyzet, akkor a bepisilés egy tünet, amit pszichológus szaksegítségével kezelni tudnak és igen rövid időn belül rendeződni is szokott a probléma. Ha még soha sem volt szobatiszta az unokája, akkor viszont nagy valószínűséggel megkésett idegrendszeri érésről van szó, de ritkább esetben lehet szervi eltérés is, amit érdemes urológussal kivizsgáltatni. Általában az idegrendszeri érés késéséről van szó, ami azért 8-9 éves korig beérik arra szintre, hogy már éjszaka is vissza tudja tartani a gyerek a vizeletét. Sokszor ezeknél a gyereknél valamelyik felmenő is hasonló problémákkal küzdött. Az már nagyon jó jel, hogy az unokáját is zavarja, mert ebben az esetben partnernek lehet őt tekinteni különböző módszerek kipróbálásához. Eredményre szokott vezetni az esti imagináció, amikor ellazult állapotban a gyerek elképzeli, hogy visszatudja tartani a pisilést, jön az inger, de ő mégiscsak megérzi és elmegy pisilni. Ezt különböző képek bevetésével is lehet fokozni, amint elképzeli a száraz ágyat, benne önmagát stb. Ami még szokott segíteni az a folyadék bevitel szabályozása, este már nagyon keveset iszik, tudatosan ügyel arra, hogy mit eszik, mennyit iszik és ez az ő felelőssége. A sok megerősítés, itt és most megerősítő mondatok tudatosítása is jelentős változást tud elindítani. Pl. tudom szabályozni a pisilésemet , észre tudom venni, ha már nagyon jön az inger... Érdekes, hogy a szülők nem foglalkoznak ezzel a dologgal, ezt is érdemes lenne átbeszélni, hogy vajon ők mire várnak, mitől ilyen nyugodtak, ők hogyan gondolják a dolgok folytatását, szóval inkább kérdéseket tennék fel, mintsem utasítanék és izgulnék. Remélem rövidesen unokája megoldja ezt a problémáját és csak egy jó tapasztalat marad belőle, hogy a dolgok előbb utóbb rendeződnek és ha még teszünk is értük, akkor nagyobb sikernek nézhetünk elébe. Üdvözlettel, Balázs Nelli