A kérdés
Megismerkedtem egy férfival,aki évek óta olyan kapcsolatban él,akivel boldogtalan,de mégsem akar kilépni ebből a közös gyerek miatt.A gyereke a legfontosabb,és bármit odaadna azért,hogy vele lehessen.A férfiúi énjét teljesen elzárva úgy döntött,hogy amíg meg tudja őrizni a külső látszatot,addig így marad minden,és nem akar kilépni a kapcsolatból.Minden erejével azon dolgozik,hogy békés körülményeket teremtsen otthon,mert nem akarja elveszíteni a gyereket.Köztünk az első perctől kezdve működik minden,teljesen biztos vagyok abban,hogy az irántam táplált érzései őszinték,nem pedig szeretőnek akar fenntartani,rólam is képes lenne lemondani,mint bármi másról.De azt mégsem tudom neki elmagyarázni,hogy ezzel a gyereknek sem,magának sem,nekem sem,és igazából a másik nőnek sem tesz jót.A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Levéíró! Mire szeretne választ kapni? Feltette magának azt a kérdést, hogy mi az, amit igazán szeretne? Ha igen, és megválaszolta, hogyan tudná ezt elérni? Elérhető-e? Ki a felelős a boldogságért? Ez a boldog állapot egy ember függvénye? Miről szólhat egy kapcsolat? Önnek miről szól a kapcsolata? Miről szól a férfinak? És miről szól a férfinak a gyermeke édesanyjával tartó kapcsolata? És még sok kérdést feltehetnék Önnek, amit ha megválaszol, talán találna valami kapaszkodót, valamilyen irányba. Azért írom a valamit, mert Ön sem fogalmazta meg igazán azt, amit szeretne. A férfit tenné kényszer pályára, mert csak akkor lenne boldog, ha kilépne a kapcsolatból, de ugyanakkor mégsem lenne boldog, mert a gyerekét nem tudja elhagyni. Tehát a kígyó a saját farkába harap helyzet alakulna ki, ami Ön szerint a boldogság. Nehéz ez az állapot mindannyiuk számára. Azonban ahhoz, hogy bármi is változzék, a szakadás, bármelyik köteléknél történne, fájdalommal járna. Sajnos, azt kell mondjam, a változáshoz, és változtatáshoz is bátorság és erő kell, ami nem ritkán fájdalmas tőből fakad. A gyermek a válást is megszenvedi, és a szülők boldogtalan kapcsolatát is. A látszat viszont nem hiteles. Hamis illúzió. Kedves Levélíró! A kérdéseket próbálja megválaszolni, újabbakat megfogalmazni. Nehéz az érzelmektől tisztán látni. Ha nagyon elakad, kérjen segítséget szakembertől. Minden jót kívánok! Jeges C. Eleonóra