A kérdés
Tisztelt Doktornő! Kisfiam 2 éves lett januárban és Németországban élünk a férjemmel. Évi 3-4-szer utazunk haza a nagyszülőkhöz és a család többi tagjához. Február 1-jén kezdtük a beszoktatást a bölcsődébe, mert márciusban visszamennék dolgozni. Az első 2-3 napban elég jól eljátszott, néha odajött hozzám, hogy hívjon megmutatni milyen játékok vannak. Aztán a 4. Nap 15 percre otthagytam (elköszöntem és mondtam neki nemsokára jövök). Ő elkezdett sírni, majd egész idő alatt a nevelő ölében volt hajlandó lenni, onnan figyelte a többieket. Attól kezdve, ha megyünk már az ajtóban elkezdi a sírást és haza akar menni, nem hajlandó bent megmaradni, a játékok sem érdeklik annak ellenére sem, hogy bent vagyok vele. Tudom az is probléma lehet, hogy nem érti a nevelő és a gyerekek nyelvét, mi csak magyarul beszéltünk idáig vele. De más kisgyerek is volt így és sikerült beszoktatni. Mit tehetnék, hogy megint elkezdjen ott játszani és kicsit feloldódjon. KöszönömA pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Henriett!
Egészen biztos, hogy szeparációs szorongásról van szó, amely idegen nyelvi környezetben még erősebb lehet és nagyon fájdalmas mind a szülőnek, mind a gyermeknek. A probléma megoldásához azonban több információ szükséges. Javaslom, kérjen néhány alkalmas online konzultációt, ahol átbeszélhetik a folyamatot és figyelemmel kísérhetik a választott módszer hatékonyságát. Nem érdemes elhanyagolni a problémát! Szabó Anna klinikai gyermekpszichológus