A kérdés
Unokám 5 és fél éves és még mindig bekakil. Nem hajlandó sem bilire sem a wc-re ráülni. Egyébként nagyon okos kisfiú, minden érdekli, rengeteg kérdése van mindennel kapcsolatban. Az óvónéni szerint egy évvel fejlettebb a társainál. Csak ez a dolog tabu számára. Nem hajlandó beszélni sem róla. Érzi-e egyáltalán a székelési ingert, kérdezem, de nem válaszol rá. Egyszer véletlenül belekakilt a bilibe és mikor meglátta undorral azt mondta pffffujjjj és elszaladt onnan. Vagy visszatartja, mert csak kicsi - diónyi - székletek jelennek meg a kis alsónadrágjában és egymás után többszöri alkalommal "végez a dolgával". Az óvodában biztos visszatartja, mert egyszer az óvónéni ráveszekedett, hogy ne kakiljon be, nem fogják a kis alsónadrágját mosni, így ha hazaér utána kezdi el a dolgát végezni. Kérem válaszoljon, mi a teendő, mivel lehetne rávenni, hogy a wc-be végezze el a dolgát?A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Üdvözlöm!
Első körben érdemes lenne megállapítani, hogy szorulásról vagy visszatartásról van-e szó? Amikor a gyereknek szorulása van, akkor erőlködik, amikor visszatartja, a székelési inger jelentkezésekor, összeszorítja a fenekét.
Gyakorlati tanács, hogy minél több folyadékot fogyasszon, és 2-3 óra elteltével, pl. gyümölcslé megitatása után, érdemes figyelmeztetni arra, hogy lehet, hogy majd wc-re kell menni. A gyerekek sokszor megfeledkeznek az ingerről, ha nagyon belemerülnek a játékba.
Nagyon fontos a gyerek megnyutatása abban, hogy ez egy természetes folyamat, és fontos az anyuka szerepe is ebben. Akár be lehet ülni együtt az illemhelyiségbe, és mesét olvasni, vagy beszélgetni, tehát alapvetően a megnyugtatás a cél, és az, hogy el tudja engedni magát, biztonságban van.
Bár nem teljesen pszichológiai, nagyon sok anyukánál működik, és magam is ajánlom a Kakimanó meséjét, ami arról szól, hogy ez a manó lent él a csövekben, széklettel és vizelettel táplálkozik, és fontos, hogy ez a manó ne éhezzen. És mekkora dolog, ha ő eteti, vigyáz arra, hogy ez a kis, egyébként barátságos lény életben maradjon :) Talán butaságnak hangzik, de működik.
Ha sikerül a székelés, akkor meg kell dícsérni: "De szép nagyot kakiltál, büszke vagyok Rád, hogy már ilyen nagyfiú vagy".
Érdemes azt is körbejárni, hogy nem szervi problémáról van szó, tehát gyerekorvoshoz fordulni, ezzel párhuzamosan.
Nagyon sokszor valami olyan váltja ki a visszatartást, ami problémát okoz számára, például családi feszültség, válás, testvér megszületése, stb., de jelentkezhet figyelemfelhívásként is, és ellenállásként is. Így tudatja, hogy problémája van, és utalhat az anyukával való kapcsolatra is.
Érdemes gyerekpszichológushoz fordulni, aki a megfelelő technikákkal fényt derít a szorongás okára, de sajnos nem zárható ki, hogy végül anyuka fog terápiára szorulni, netalántán az egész család.
Mindenképpen foglalkozzanak a problémával, ugyanis ebből komolyabb dolog is adódhat, fizikai és lelki szinten is, és jó lenne, ha az édesanya tenné azt.
Bízom benne, hogy mihamarabb megoldódik a probléma.
Üdvözlettel, Sirghel Izabella
Kiemelt szakemberek a témában
-
Dengyel Kinga
Klinikai szakpszichológus, Környezetvédelmi szakpszichológus
-
-
-
