Baj van a gyermekem viselkedésével?

A pszichológus válasza

Kedves kérdező!

Kedves Édesanya! Jó, hogy feltette ezeket a kérdéseket, mert így kezdetét veheti a konfliktusok lerendezésnek, továbbá annak is, hogy mindenki olyan bánásmódot kapjon, ami az elfogadáson, megértésen, akár humoron alapul. A gyerekek nagyon sokfélék, persze vannak életkori sajátosságok, de másképpen reagálnak ezekben az életsávokban azok a gyerekek, akiknek más a temperamentumok, más környezeti hatások érték őket, akár más születési sorrendben vannak és még sorolhatnánk a végtelen sort , mi minden határoz meg egy bizonyos működésmódot. Így érdemes megvizsgálni azt is, hogy a két éves csakis azért viselkedik így, mert kezdődik a dackorszak, vagy ahogyan írta, provokálva van, vagy pedig bizonyos szerepe kell betöltenie a különböző családtagok között vagy egyéb. Ugyanígy jó lenne megnézni azt is, hogy a 10 éves lányt mi készteti a provokálásra, milyen helyzetekben fordul ez elő, mi az ő előzménye, hogyan van ő most a családban, van-e testvér féltékenység, van-e esetleg olyan helyzet és mi váltja azt ki, hogy ők az apával külön koalíciót alkotnak? Egyszóval számtalan variáció lehetséges, ami miatt ez a két gyerek a mostani módon működik, nem beszélve arról, hogy amint írta is, erre vannak bizonyos szülői reakciók. Érdemes megfigyelni, melyek azok, melyek erősítik vagy esetleg elaltatják a nem kívánt viselkedéseket. Miután mind ezt átnézték, a párjával megbeszélték és esetleg új stratégiákat is felvázoltak, fontos megegyezni abban, hogy hogyan lehet és hogyan nem lehet viselkedni az Önök családjában.Igaza van, ilyen szövegek nem hangozhatnak el, ezek rombolóak és előrevetítőek, akire azt mondjuk, hogy bolond, rossz, az előbb utóbb ezt be is fogja teljesíteni. Mindig azt fogalmazzuk meg a gyereknek, amit szeretnénk tőle. Nem beszélve arról, hogy különböző embereknek különböző szeretetnyelvei vannak. Valakinek nagy igénye van a testi érintésre, míg másoknak minimális. Ezeket egy családon belül mindenképpen érdemes feltérképezni és azt is leszögezni, hogy nem az a szeretet kifejezésének a módja, amit mi gondolunk, hanem ennek különböző variánsai vannak. Nagyon nehéz lehet, megélni azt, ha valaki elutasít bennünket, nem akar hozzánk fizikailag közel lenni, főleg ha ez egy pici gyerek, hiszen a felnőtt ösztönösen is szeretgetné, puszilgatná. De az egészséges fejlődés elengedhetetlen része az, ha a gyerek ki meri, tudja mondani a családban az érzelmi igényeit és azt figyelembe is veszik. Helyes, amikor leguggol, a gyerek szemébe néz, akár megfogja a két kezét és azt mondja, tudom, hogy most dühös vagy, de a másikat akkor sem bántjuk, hanem helyette mondjuk menjünk ki a kertbe, vagy ugráljunk, vagy fussunk... Mit tud erről a 10 éves? Amint írtam, attól függ, hol tart az ő személyiségfejlődése. 10 éves kor körül alakul ki a logikus gondolkodás, az ok-okozati összefüggés, amikor már kezdik megérteni, hogy amit tesznek, annak következménye van. A legjobb lenne beszéltetni ezt a kislányt, mi az ami őt zavarja, mit szeretne, hogyan lehetne azt a legkonstruktívabban elérni? Egyszóval sok beszélgetés, határozott fellépés, amikor a határok sérülnek, egymás fölötti ítélet és aránytalan kritika megfogalmazásának a feladása lenne a cél. Remélem sikerül valamelyik gondolatban fogódzót találnia, ami mentén kialakíthatja saját meglátásait, megküzdési stratégiáit. Továbbra is hallgasson a belső hangjára, jó ha így átlátja a helyzetet és tesz is a helyzet rendeződéséért. Üdvözlettel, Balázs Nelli