A kérdés
Kedves Pszichológus! 3.5 éves a kisfiam, akit az apja több mint 2 éve hoz-visz kéthetente, láthatás alkalmával. Köszönés gyanánt folyton szájrapuszival köszön el az apuka a gyermektől. Nekem ez gyomorforgató, főleg, hogy a kicsi már mindenkivel így akar köszöngetni! Alig bírom megmagyarázni neki, hogy én nem szeretném, és én sem szoktam neki így köszönni. Az apja folyton feljelentget engem, rendszeresen, bármilyen ürüggyel...vele nem bírom megbeszélni. Mit tehetek? Milyen későbbi kihatásai lehetnek ennek?A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Anyuka! Az Ön által említett problémáról (szájrapuszi) megoszlanak a vélemények, van, aki elfogadóbb, van, aki kevésbé. A szeretet kifejezésének nagyon sok formája van, az a fontos, hogy az érintett felek számára elfogadható legyen. Bár én személy szerint nem szeretem a szájrapuszit szülő és gyermek között, önmagában nem tartom problémának. Később a gyermek növekedésével több okból kifolyólag ez a probléma valószínűleg meg fog szűnni, talán a gyermek maga fogja ezt a fajta érzelemkifejezést elhárítani. Önmagában ez az egyetlen momentum nem okoz zavart a gyermek pszichoszexuális fejlődésében. A kisfiúval azonban valóban beszélgethetnének arról, hogy ezt a fajta köszönést csak a közeli családtagok esetében "használjuk", így ha ezt megérti és elfogadja, nem akar majd mindenkinek szájrapuszival köszönni. Érdemes lenne még odafigyelni az Ön és az apuka között kialakult konfliktusos kapcsolat rendezésére, kiegyensúlyozottabbá tételére, amely a gyermek érzelmi fejlődését is harmonikusabb irányba terelhetné. Amennyiben egyedül nem boldogulnak, érdemes külső segítséget kérni, szakemberhez fordulni. Üdvözlettel: Czimmerman Edit (Egy cikk a témában: https://pszichologuskereso.hu/blog/szajra-puszi-csaladban Admin)Kiemelt szakemberek a témában
-
Dengyel Kinga
Klinikai szakpszichológus, Környezetvédelmi szakpszichológus
-
-
-
