A kérdés
Kedves Pszichológus! Egy kétéves kisfiú anyukája vagyok. A kisfiam nagyon az apját preferálja velem szemben, kb. egyéves kora óta. Mostanra már ott tartunk, hogy ha hármasban vagyunk, akkor azt szeretné, ha minden vele kapcsolatos dolgot ő csinálna: Apu fektesse le, Apu játsszon vele, stb. Egyébként a nagyszülőkkel is gyakran előfordul, hogy azt szeretné a kisfiam, ha ők csinálnának valamit, nem én. Sokáig képes sírni, ha nem így történik. Ha kettesben vagyunk, akkor nagyon jól elvagyunk.A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Anyuka!
Gyakran elõforduló jelenséggel állnak szembe amikor azt tapasztalják hogy a kisgyermekük "favorizál". Nem Önök az egyetlenek ezzel. Teljesen normális dolog az hogy alapkarakterbõl kiindulva jobban vonzódunk az egyik szülõhöz, mint a másikhoz, és ez már egész kicsi korban megmutatkozhat. Szólhat persze másról is, a kisgyermekek sokszor katalizátorai vagy indukátorai bizonyos családi dinamikáknak, amik születésükig csak lappangóan voltak jelen. A viselkedésükkel tudattalanul is jelezhetik ha például feszültség van a szülõk között. Ilyen esetben konzultációval érdemes mögé nézni a dolgoknak, a szülõk és a kisgyermek érdekében is. Ami az Önök esetében megnyugtató, az az hogy jól elvannak, ha kettesben vannak. Elképzelhetõ, hogy arról van csak szó, hogy kisfiának nagyobb szociális igénye van, és az együtt töltött hosszú órák után igényli más, fontos emberek társaságát? Ilyen szemszögbõl nézve tulajdonképpen még élvezhetõvé is válhatnak azok az órák, amikor Önt "szabadságra küldi". Ha ehhez hasonlóan más perspektívába tudja helyezni a dolgot és attól Ön meg tud nyugodni, akkor valószínüleg nincs nagyobb gond.
Kiemelt szakemberek a témában
-
Dengyel Kinga
Klinikai szakpszichológus, Környezetvédelmi szakpszichológus
-
-
-
