A kérdés
Kedves Szakember! Fiam 2 éves múlt áprilisban, egyelőre egyke, húga július végén születik. Teljes családban élünk, az apjával kifogástalan a kapcsolata. Sajnos sokszor az indulatait karmolással, csípéssel, harapással fejezi ki legalább 1 éves kora óta. Próbáltuk elmondani neki, hogy ez fáj, nem szabad. Rákiáltottunk, kapott már érte jelképesen a kezére, állt büntetésben, de semelyik módszer nem mulasztotta el a problémát. Sajnos ott tartunk, hogy számomra kellemetlen ha jön hozzánk valaki, mert ezt bárkivel (már nemcsak méregből, hanem “csak úgy” is) megteszi. Fogalmam sincs mi lenne a jó válaszreakció tőlünk erre, ami meg is szüntetné ezt a minősíthetetlen viselkedést. Az apja és köztem akad feszültség, a nagyszülei (akiket mindennap lát) idősek és csúnyán viselkednek egymással a jelenlétében is, s a nagyanyja és köztem is gyakori a szóváltás. Sajnos egyre türelmetlenebb vagyok, amikor így viselkedik, gyakran érzem, hogy kudarcot vallottam. Mit tehetnék, hogy változzon?A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Dóra!
A 2 éves kor nehéz életszakasz gyereknek-szülőnek egyaránt. Ez a dackorszak kezdete, amit az angolok úgy hívnak, hogy "terrible two" - nem véletlenül. Ebben a korban kezd kibontakozni a gyermek önálló akarata, sok mindent szeretne, amihez azonban még nincsenek meg a képességei/készségei, így sok apró kudarc éri a hétköznapokban. Nem ritkák emiatt azok a megnyilvánulások, amikről Ön is ír: karmolás, csípés, harapás, de ezt a sort még folytathatnánk. Ezek a megnyilvánulások azért is jelentkeznek erősebben ebben a korban, mert a gyermek verbálisan még nem tudja kifejezni magát, nem tudja szavakba önteni amit üzenni szeretne. Az Önök esetében ezt a belső feszültséget növelheti a kistestvér születése is.
Én abban szeretném bátorítani, hogy semmiképpen se kérdőjelezze meg saját anyaságát, ne érezze ezt személyes kudarcnak, hanem fogja fel egy olyas életszakasznak, amin minden gyermek átesik ki így, ki úgy. Így türelmesebb tud majd lenni kisfiával is. Javaslom, hogy büntetés helyett (ami növeli benne a feszültséget) arra próbáljon meg figyelni, hogy milyen helyzetekben jelentkezik nála ez a viselkedés, és hogy ezekben a helyzetekben hogyan tudná Ön segíteni, megnyugtatni.
Andrea