A kérdés
Mikor agresszív valaki? Ha valaki úgy érzem támad engem szavakkal dühében, az agresszió?? Engem nagyon meg tudnak rémuszteni a támadások indulattal. Mi számít agressziónak egészen pontosan és hogyan lehet elkerülni? Vagy védekezni ellene? Szóljak vissza én is, ha letámadnak??? Volt olyan eset hogy úgy kiabált velem valaki, hogy a legérzékenyebb pontomra támadt és a szeretteimet is indulattal emlegette. Akkor már én is visszakiabáltam de este rémálmaim voltak és rettegtem, hogy megöl engem. Az is agresszió, ha valakit érzésekben sértenek meg és támadnak úgy hogy csak rossz érzéseket keltsenek benne és másokban??? Egy látszólag kedves ember ha indulatos és agresszív támadó másokkal az miért van???? Az ha szándékosan csak azt nézi az agresszor hogy neki mi nem jó és csak azt hajtogatja kiabálva úgy hogy mindenkiben rossz érzéseket, félelmet és bűntudatot keltsen, az már agresszió vagy más??? Bennem nagyon rosszat hagy az ilyen és megvisel. Előre is köszönöm a válaszokat!A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Kérdező, a kérdése nagyon fontos, jó, hogy feltette. A szóbeli agresszió is agresszió - szavakkal is mély sebeket lehet ütni, ha egy veszekedés indulatában (vagy akár indulat nélkül, kiszámítottan...) olyat mondunk valakinek, ami önérzetében megsérti, személyiségének, szavahihetőségének, erkölcsének értékét kétségbe vonja, fizikai agresszióval fenyegeti, megalázza. Azért ettől elválasztanám azt, amikor valaki indulatosan nyilvánul meg, de nem a másikat támadja. Ilyen, amikor mondjuk azt kiabálja valaki, hogy "nem bírom ezt tovább hallgatni", "megőrülök", "nem hiszem el, hogy így beszélsz velem" - ugye ezeket lehet nagyon nagy indulattal mondani, de nem támadja, sérti, alázza meg a másikat. Nem tudom, Önnel pontosan mi történt vajon, de úgy sejtem, hogy nem az indulatok "szelíd" kifejezéséről, hanem eléggé támadó jellegű szóbeli agresszióról lehet szó. Amit leír, az sajnos tényleg elég rosszul hangzik, mert hiszen az is agresszió, ha valaki a másik embert, és a másik ember igényeit semmibe veszi, mintegy lesöpri, és csak magának követel figyelmet, gondoskodást, és jogokat. Az sajnos simán lehetséges, hogy egy ember bizonyos körülmények között nagyon kedves, máskor pedig agresszív, sőt rémisztő. Van, hogy a rémisztő, agresszív arcát valakinek csak a legközelebbi hozzátartozói ismerik... Ajánlok egy könyvet Önnek, hallatlanul jó könyv a szóbeli agresszióról. Azt kérem, hogy "ÁTSZITÁLVA" olvassa, csak azt engedje fennmaradni a rostán, ami az Ön egyéni helyzetére megállja a helyét, a többit engedje el, hagyja kiszóródni. Lehet hogy sok érvényeset fog találni benne, lehet, hogy keveset, de a könyv elolvasásával akkor is nyer, ha semmi személyesen átélt dolgot nem talál el, mert sokat lehet tanulni belőle a szóbeli agresszióról, és arról, hogy hogyan lehet, hogyan nem érdemes védekezni ellene: https://www.libri.hu/konyv/patricia_evans.szavakkal-verve.html Nem könnyű olvasmány, annyit olvasson el egyszerre belőle, amennyit elbír, és ne többet. És a válaszomból is csak annyit vonatkoztasson magára és a helyzetére, amennyit alapos átgondolás után helytállónak érez, mert egy pár soros levél alapján sajnos lehet, hogy félreértem a helyzetet. És éppen ezért azt javaslom Önnek, hogy ha a helyzet ennyire megviseli (rémálmok, rettegés) mindenképpen kérjen pszichológus segítséget, hogy pontosan meg tudja valakivel beszélni, hogy van-e teendője, és mi az, hogy az egyensúlyát, lelki biztonságérzetét visszanyerje. Üdvözlettel: Biró Eszter