A kérdés
Tisztelt valaszadó szakember!Hét éves kisfiam okoz rengeteg fejtörést és problémát számomra. Egyke volt sokáig, a nevelői szerint is kortársainál érettebb, okosabb. Nagyon sok időt töltöttem vele, de mindig is akaratos, hisztis kisfiú volt, ha nem kapott meg valamit, egyébként kedves, okos, elismerésre vágyó, szeretni nagyon tudó kisgyerek. Egy ideje nagyon csúnyán beszél, főleg velem, ha vmi nem úgy van, ahogy szeretné, legutóbb, a postán mások előtt is, sőt nekem ugrott, verekedni próbált.Kicsi kora óta rombol, mostanában a ruháit lyukasztgatja. Korlátok szabályok voltak, vannak, mégis iszonyú nehéz betartatni vele őket.A napi rutin feladatok is problémát jelentették vele mint kézmosás, öltözés.Hazudik is, egy ideje észrevettem, sőt pénzt vett ki a pénztárcámból. Volt, hogy elszökött egy-egy vita alkalmával itthonról.Egyébként viszonylag jól tanul, de nagyon nehéz rávenni a tanulásra (másodikos). Szükség van szakemberre vagy én változtassak valamin?A hazugsággal mit lehet kezdeni?A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Édesanya! Igen, ez az a helyzet, amikor szükség van szakemberre. Ha egy gyermek elszökik otthonról, azzal saját testi épségét, biztonságát veszélyezteti, tehát mindenképpen lépni kell, nehogy baja essen. A változtatások a család életében és a szakember felkeresése nem zárják ki egymást, sőt, a gyermekpszichoterápia lényege annak körüljárása a szülőkkel közösen, hogy mit és hogyan lehetne változtatni, mi tarthatja fenn a tünetet, mitől lenne mindenkinek könnyebb. Gyermekének tünetei eléggé erőteljesek, bizonyára megnehezítik az ő életét is és a környezetében élőkét is. Leírása alapján kisfia csak egy ideig volt egyke, tehát feltételezem, hogy a család életében bekövetkezett valamilyen változás. Ettől függetlenül úgy tűnik, mintha mindig is nehéz természetű, furcsa, sok szülői energiát és figyelmet igénylő, a nagy többséghez képest sok mindenben eltérő gyermek lett volna. Elképzelhető az is, hogy az ő esetében fennáll valamilyen veleszületett, sajátos érzékenység, eltérő élményfeldolgozási mód, ami miatt ő máshogy éli meg a körülötte történő dolgokat, illetve bizonyos események és helyzetek jobban felzaklatják. Mindenképpen szükség lenne alapos diagnosztikára, hogy jobban átláthatóak legyenek a gyermek sajátos viselkedésének egyéni, csak rá jellemző összefüggései. Hazugság is sokféle van: a gyerekek néha el akarnak kerülni valamit, amitől félnek, máskor el akarnak érni valamit, amiről úgy érzik, nem kaphatják meg, esetleg bajba akarnak keverni valaki mást - ennek is számos indoka lehet -, tehát valamilyen céllal, szándékkal is hazudhatnak, máskor pedig kitalálhatnak vágyteljesítő történeteket, amelyekben sikeresebbek, ügyesebbek, mint a valóságban, de ez is egy szerteágazó téma, általánosságban és a gyermek motivációinak ismerete nélkül nehéz róla beszélni. A problémák megoldásának kulcsa az alapos és személyre szabott elemzés. A területileg illetékes Pedagógiai Szakszolgálat (korábbi nevén: Nevelési Tanácsadó) felkeresését javaslom, ahol pszichológussal konzultálhatnak. Amennyiben magánúton szeretnének segítséget kapni, gyermek klinikai szakpszichológus felkeresése célszerű. Remélem, minél hamarabb sikerül megfelelő segítséget találniuk. Üdvözlettel, Nádasdy NóraKiemelt szakemberek a témában
-
Dengyel Kinga
Klinikai szakpszichológus, Környezetvédelmi szakpszichológus
-
-
-
