Zaklat és nem hagy békén az anyám

A pszichológus válasza

Kedves kérdező!

Kedves Kérdező! Számtalan szülői nevelői stílus létezik, és az Ön Édasanyja úgy tűnik a borostyán típusba tartozik. A borostyán szülők képtelenek elfogadni azt, hogy a gyerekük felnőtt lesz, ezer indával szövik át az életét, kötik magukhoz. Az eszközök széles tárházát veszik igénybe ahhoz, hogy az anyagi- és érzelmi függőséget minél szorosabbra fűzzék szülő és gyermek között, és akár az érzelmi zsarolástól sem riadnak vissza. Teszik mindezt azért mert pl. félnek az "üres fészek szindrómától", vagy nem tudnak mit kezdeni magukkal idős koruk küszöbén. Vagyis az életükben van egy megoldatlan probléma, amit nem adekvát módon oldanak meg, hanem úgy, hogy a saját gyereküket, gyerekeiket eszköznek használják fel benne. MIinden, amit Önnel szemben Édesanyja elkövet, saját gyengeségének, saját megoldás képtelenségének a tünete. Szóval, amit Ön leírt nem ismeretlen jelenség, sőt, nagyon sok felnőtt gyerek igyekszik megszerezni a függetlenségét borostyán szülőjével szemben. Az Ön életére vonatkozóan az a szomorú következmény, hogy Önnek még nem volt esélye arra, hogy önállóan, autonóm módon, teljes szabadságban döntsön a saját életéről. Ha most felháborodik, és azt mondja, hogy de igen, minden döntés az Öné, és abszolút szabadon dönt, akkor gondoljon bele, hogy a borostyán hány gyökéren, hány indán keresztül szövi be az élőhelyét. Édesanyja kimondott és ki nem mondott szabályai, az attitűdjei mind-mind beégtek az Ön szívébe, lelkébe, elméjébe, és tudattalanul minden döntése, minden lépése hátterében ott van valamelyik, vagy ha más nem, akkor az a gondolat, alig hallhatóan, hogy "anya mit fog szólni ehhez". Nyilván az építkezésről is emiatt nem beszél, mert fél, hogy bele fog szólni, hogy kritizálni fogja stb. Mit lehet tenni ebben a helyzetben? A cél az, hogy váljon teljesen függetlenné a szüleitől, és elsősorban érzelmi- és mentális függetlenségről beszélek. Ezt úgy tudja elérni, hogy kezdetnek elolvas 2 könyvet: L. Stipkovits Erika: Szeretettel sebezve. Ebben megtalálja a borostyán szülő leírását, és útmutatást ahhoz is, hogy hogyan váljék függetlenné. Érdemes úgy olvasnia, hogy ha olvasás közben bármi eszébe jut a saját életéről, ha bármilyen hasonlóságot észre vesz Édesanyja és a könyvben leírtak között, akkor azt lejegyzi, hogy a könyv végére tiszta képet kapjon a szülő-gyerek kapcsolatukról. A másik könyv: Susan Forward: Mérgező szülők. Ebben a könyvben a függetlenedés útjához kap extra segítséget. Ha a 2 könyv után még nem elégedett az eredménnyel, akkor azt javaslom keressen fel szakembert, pszichológust. Néhány - 5-6 ülés - alatt helyre tudjuk tenni ezt a problémát. És most újfent jogosan háborodhat fel, hogy Édesanyjával van a baj, és ehhez képest én azt javaslom, hogy Ön járjon pszichológushoz. Igen, a pszichológia gyakran kerül olyan helyzetbe, hogy a családban van valaki, aki problémás, viszont belátásra képtelen, változtatni nem akar, és nem is érez rá motivácót, ilyenkor jobb híjján azt tudjuk tenni, hogy segítünk a többi félnek elviselni, áthidalni a bizonyos családtag problémás viselkedését. Ha Ön már biztos talajon áll a saját lábán, akkor jóval esélyesebb az is, hogy egy pszichológiai intervenció az Édesanyjának is tud segíteni. Még egy megjegyzést engedjen meg a kurvázásról. Próbálja meg azt, hogy ha az Édesanyja megint kurvázni kezdi a barátnőjét, akkor kérdezze meg, hogy az Ön Édesapja szülei vajon anno kurvázták-e Őt, amikor az Édesapa udvarolt neki? Ha igen, akkor milyen okuk volt rá (valószínű kiderül,. hogy alaptalan volt)? Ha nem, akkor kérdezze meg, hogy ha úgy lett volna, ha az anyósa-apósa őt kurvázta volna, az neki hogyan esett volna? És egyáltalán az Ön Barátnőjével szemben milyen alapja van erre? Ezek a kérdések segítenek abban, hogy Édesanyja a saját viselkedését más, külső szempontból is lássa. Van még egy könyv, amit alkalmazhat: Patricia Evans: Szavakkal verve. Ebben a könyvben ahhoz kaphat tanácsokat, hogy az Édesanyja kurvázásához hasonló verbális agressziókat - szóbeli erőszakot - hogyan szorítsa vissza. Sok sikert az autonóm élethez! üdvözlettel: G. Tóth Kinga