A kérdés
Üdv! Amióta egy középkorú, a szüleimmel egyidős szomszédom elhunyt a járványban, borzasztóan félek, hogy a vírus a mi családunkat sem fogja kihagyni. Legjobban az anyukám féltem, de apámnak is vannak alapbetegségei. Igaz már kaptak egy adag oltást, de az nem ad védettséget 19.-éig, amikor nyitnak az iskolák. Én gimibe járok, és félek, hogy az iskolában elkapom a vírust, ha újra kinyitnak, és hazahozom a szüleimnek. Attól rettegek, hogy meg fognak halni, árva maradok a húgommal, ha pedig miattam kapják el a betegséget, azzal nem tudok majd együtt élni. Főleg az anyukám féltem, aki a legközelebb áll hozzám, viszont több egészségügyi problémával is küzd. Olyan gondolataim vannak, hogy ha ő meghal, akkor öngyilkos leszek. És a tetejébe jön még az érettségi is, amit fogalmam sincs, hogy ilyen gondolatok közepette hogy fogok letenni, amikor minden percben csak az anyukám elvesztésére gondolok. A minap már a haláláról is álmodtam, úgy érzem a megbolondulás határán állok. Mit tegyek?A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Kisasszony! A halál és a magány problémája az emberi lét egyik legfőbb kérdése. Legtöbbünket komolyan érintik ezek a megnyilvánulások, és kezelhetetlenségük komoly szorongáshoz vezet, ahogy azt maga is érzékel a saját bőrén. Az Ön szorongásának tulajdonsága, hogy a gondolkodását a jövőbe taszítja, amely beláthatatlan, kontrollálhatatlan, teljes bizonytalanságot okoz Önnél. Jó lenne egy megfelelő szakembert keresni, aki segíthet feloldani ezt az ördögi kört. Ha lehet, minél hamarabb, hogy ne tartsa fenn ezt a nagyfokú stresszt a szervezetében. (Sajnos ez a szöveges fórum nem alkalmas érdemi konzultációra ilyen ügyben.)Kiemelt szakemberek a témában
-
-
Dengyel Kinga
Klinikai szakpszichológus, Környezetvédelmi szakpszichológus