A kérdés
Tisztelt Asszonyom/Uram! Házasságunk már 12 éve tart, egy gyermekünk van, egy 8 éves kislány. Főként én tartom el a családot, de páromnak is van némi jövedelme. Az utóbbi időben úgy érzem, hogy érzelmileg teljes elhidegülésben élünk egymástól, s a párom sem keresi a közös élményeket velem. Beszélgetni azonban még tudunk. Lassan fél éve semmilyen érzéki kapcsolat nincs közöttünk. A válás gondolata is felmerült bennünk, s ez szóban is megfogalmazódott. Van-e esélyünk a probléma megoldására? A gyermekünket is figyelembe véve, mi a helyes megoldás? Válaszát előre is köszönöm!A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Kérdező! Levelében meglehetősen keveset árult el házasságáról. Nem ír a problémák okáról, sem arról, hogy próbálták-e megoldani a helyzetet. Ennek ellenére azt tanácsolom, ne a válás legyen az elsődleges megoldás párkapcsolati problémájukra! Manapság majdnem minden második házasság válással végződik. Ennyivel rosszabbak lennének a párkapcsolatok vagy rosszul választunk párt? Természetesen soktényezős a válasz. Ezek közül kettőt emelnék ki: egyrészt rányomja bélyegét kapcsolatainkra az, hogy fogyasztói társadalomban élünk. Úgy bánunk a házasságunkkal is, mint a használati tárgyainkkal: ha elromlik vagy jön egy új modell, akkor kidobjuk a régit. Másrészt sokan azért hajszolják az újabb és újabb kapcsolatokat, mert azoktól várják önértékelésük javulását. Persze, vannak olyan helyzetek, amikor a válás az egyetlen jó megoldás, de a legtöbb kapcsolat nem ilyen. Gondolja át a következő kérdéseket! A 12 éve tartó házasságukban volt olyan időszak, amikor boldogok voltak együtt? Talál még társában olyan tulajdonságokat, amiért csodálni, becsülni tudja? Vannak közös céljaik, értékeik, szokásaik? Értékesnek látja kapcsolatukat? Ha ezekre a kérdésekre igennel válaszolt, jó eséllyel megmenthető a házasságuk. Az is bizakodásra ad okot, hogy még tudnak egymással beszélgetni. Alapos, irányított beszélgetésekkel meg lehet keresni a bajok forrását és ki lehet javítani a hibákat. Leveléből úgy érzem, erre mindketten hajlandóak lennének. Még egy megjegyzésem lenne a kérdésével kapcsolatban: "A gyermekünket figyelembe véve, mi a helyes megoldás?" - írja levelében. A házaspárok gyakran a gyerekek miatt maradnak együtt. Ez azonban nem jó indok! A gyereknek jobb békésen élni egy elvált szülővel, mint állandó veszekedések, feszültség közepén kettővel. John M. Gottman (2016) amerikai családterapeuta is felhívja a figyelmet arra, hogy a házastársak ellenségeskedésének hatására a gyerekekben nő a stresszhormon szintje és tünetként iskolakerülés, romló teljesítmény, depresszió vagy agresszió is megjelenhet náluk. Azaz a gyerek kedvéért nem érdemes kitartani egy rossz kapcsolatban. Tehát ne a kislányuk miatt akarják rendbe hozni házasságukat, hanem önmaguk miatt. Javaslom, hogy ehhez kérjék párkapcsolati tanácsadással foglalkozó szakember segítségét! Sok sikert és kitartást kívánok! Üdvözlettel: Lindák LindaKiemelt szakemberek a témában
-
Kiss-Tóth Petra
Pszichológus, Szervezet és vezetőfejlesztő és munkapszichológia szakpszichológus
Budapest és Pomáz