A kérdés
Üdvözlöm. Kisfiam 4és fél éves. Egyik nap ugy jött haza az oviból, hogy anya én köpdöstem, én ekkor ráveszekedtem és megbeszéltük, hogy többet nem fog. Majd másnap is ezt mondta hogy ő köpdösött, így hát megbűntettem és nagyon veszekedtem rá.megígérte, hogy többet nem fog. Majd másnap reggel megkérdeztem az óvónénit, és ő azt mondta hogy kisfiam soha nem is köpdösött. Ezután az eset után kb 2hét múlva elkezdett furcsán viselkedni, azt mondta, hogy valami furcsaság jön ki a számon és én köpdösök anya?! Elmondtam neki hogy nem. ezután megváltozott a viselkedése, összeszorította a száját, alig akar beszélni, mert ő köpdös. furcsán ejti a szavakat, és folyamatosan szinte percenként kérdezni, hogy "anya köpdöstem, ugye nem?" . És hiába magyarázom neki hogy nem nem akarja megérteni. Közben kiderült, hogy az ovodába az egyik kislány ráfogta hogy ő köpdös, meg hogy őt nem szeretik, és ezt csak az eset után kb 2héttel mondta el. Most ott tartunk, h állandóan kérdezi, köpdös e?Kérem segítsen.A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Édesanya ! Sajnálom, hogy ennyire nehéz most a gyerekének és ezáltal Önnek is. A leírt eset kapcsán megállapíthatjuk, hogy a kisfia nehezen tud túllépni negatív élményein és azokat magára vette. A helyzet röviden a következő: Volt egy gyerek, aki kivetítette saját frusztrációit az Ön gyerekére, akit ez igen nehezen érintett és azonosult a mondottakkal, azzal, hogy ő köpködős. Erre otthon még kapott egy ráerősítést ( büntetés ), ami még jobban azt sugallja neki, hogy ő rossz, büntetni való, valaki, aki nagyon csúnyán viselkedik. Az ilyen korú kisgyerekek nehezen tudják szétválasztani saját maguktól a cselekedeteiket, így általában ha rosszat tesznek, akkor magukat is rossznak hiszik. Biztosan nem minden gyerek reagál ezekre a dolgokra ennyire érzékenyen, esetleg elgondolkodhat, hogy volt-e már más helyzet is, amikor ennyire érzékenyen érintették a dolgok, érdemes lenne leülni átbeszélni ezt az óvónővel is, hogy ő hogyan látja a gyerek viselkedését az óvodában, mennyire tudott beilleszkedni,hogyan tölti a napját, milyen játékai vannak, hiszen ha nincs jól az óvodában, akkor sürgősen kérjenek segítséget első körben az óvónénitől, hogy gyermekük minél felszabadultabb lehessen. Ugyanez vonatkozik az otthonra is, ha otthon nem tud eljátszani, szorong, vannak neki furcsa megnyilvánulásai, akkor érdemes elgondolkodni, hogy min tudnának változtatni. Első körben érdemes lenne minél több minőségi időt tölteni vele, sok mese, játék, bábozás ( a meglévő konfliktust is nagyon jól oldaná ), gyurmázás, festés, homokozás, éneklés, táncolás, mókázás, egyszóval minden olyan ami oldja a feszültségét és megnyugtatja őt abban, hogy szerethető, biztonságban van. Azt gondolom a bizalom rendült meg, szerethető vagyok-e? -kérdezi újra és újra ezzel a szimbólummal, hogy én köpködős vagyok. A nagy biztonságadáson kívül, pedig jó lenne, nem ügyet csinálni ebből a tünetből, jól teszi azt, hogy nagyon higgadtan azt mondja, hogy nem köpködsz és közben átöleli, megsimogatja, de azt is el lehet neki magyarázni, hogy néha az emberek szoktak köpködni, sőt még az állatok is ( teve ) és akkor mi van, ettől még senki sem rossz, ez egy tévedés, mint ahogyan az is tévedés, hogy megbüntette, és ezért lehet kérni bocsánatot is. Sok sikert kívánok a dolgok szeretetteljes rendezéséhez, ha egyedi esetről van szó, akkor valamennyi idő után meg fog nyugodni a gyermeke. Üdvözlettel Balázs NelliKiemelt szakemberek a témában
-
Dengyel Kinga
Klinikai szakpszichológus, Környezetvédelmi szakpszichológus