A kérdés
Tisztelt szakértő! A napokban szakítottam a párommal. Több mint 2 évig voltunk együtt,de egészen nyár óta csak a veszekedések mentek,hol szakítottunk,hol együtt voltunk,ez szörnyen megviselt. Az ő családjában adódtak problémák,amik őt megviselték,sok veszteség érte, állítólag ezért kezdett velem másképp viselkedni. De az elmúlt hónapokban mindig beszólt nekem, bunkón viselkedett velem,volt olyan,hogy látni sem akart, mindenért engem hibáztat és egyáltalán nem éreztem,hogy szeretne,vagy még fontos lennék neki. A szakítás óta nem érzek szomorúságot,inkább fura érzés,mert félek, hogy később megbánom, hiszen elakart jegyezni, bár párhónapja mondta, hogy nem tenné meg,azóta erről nem is esett szó. De úgy érzem egy kedves,törődő férfira lenne szükségem aki nagyon szeret engem és érzem is. De kissé aggaszt a dolog,hogy vajon jól döntöttem-e.A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Dorina, Levelében megjelenő bizonytalanság érzése számomra teljesen érthető. Két évig volt egy kapcsolatban, amelyben pozitív s negatív érzések együttesen jelen voltak. A korábbi pozitív érzések, a párkapcsolatot megerősítő tapasztalatok, valamint az eljegyzés lehetőségének és az együttes élményeknek a lezárásához még időre van szüksége. Fontos, hogy mindezek ellenére a realitásokat figyelembe véve tudott döntést hozni, s felismerte, hogy ez a kapcsolat már nem nyújtja azt az érzelmi biztonságot, s ahogy Ön fogalmazott szeretetet, amelyre valójában vágyik, s amely jogosan megjelenő igénye. Érdemes végiggondolnia, hogy az eljegyzési gyűrű vajon tudta-e volna, illetve tudná-e ellensúlyozni a kialakult bizonytalanságot, a figyelem, a kiegyensúlyozott kapcsolat hiányát. Az A szakítás melletti döntésével lehetőséget adott magának arra, hogy olyan párkapcsolatot találjon/alakítson ki, amelyben az Ön érzelmi szükségletei kielégítést nyerhetnek, azaz szeretetet, törődést kaphat és adhat. Üdvözlettel, Szabó Erika