A kérdés
Jó napot! Én egy 30 éves feleség, anya, nő vagyok. 11 éve alkotunk egy párt a nálam 11 évvel idősebb párommal, akit kb 1 hónapja diagnosztizáltak nárcisztikus személyiségzavarral. Ez nagyon sok mindent megmagyaráz a kapcsolatukat tekintve, de ugyan annyi kérdést is feltesz. Mivel egy betegség kezelhető-e, és mennyi idő kell, hogy "gyógyult" legyen? És én kibírom addig?! Tudom, érzem, hogy nem jó nekem ez a kapcsolat, ez a helyzet, de ugyan akkor nem akarom a bajban egyedül hagyni. Ugyanakkor a most 8,5 éves lányunk is egyre nehezebben viseli az apja düh kitöréseit. És nem akarom, hogy neki is valamilyen lelki próbélája legyen hogy az anyjából kihalt a magabiztosság, és nem mer/akar lépni. Köszönöm, hogy meghallgattak. Válaszukat előre is köszönöm.A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Eszter! Nagyon megértem, hogy szeretne iránymutatást, esetleg támogatást kapni a házasságuk, férje gyógyulása kapcsán. Sajnos nem adhatok Önnek felelősséggel tanácsot a kérdésére, hiszen nem én diagnosztizáltam a férjét, nem tudom, hogy Ön milyen énerővel és érzelmi munícióval rendelkezik ami a házasságukat illeti. Ezért ugye elnézi nekem, hogy csak általánosságban fogok Önnek válaszolni? Ha a férje nárcisztikus személyiségzavarral küzd, akkor az egy hatalmas lépés a részéről, hogy segítséget kért, hogy elment pszichológushoz. A nárcisztikus személyiségzavar gyógyítható, ha rendszeresen jár pszichoterápiába, de akkor is hosszú ideig tart a kezelése. Konkrét időt nem tudok mondani, de az biztos, hogy inkább években, mint hónapokban kell számolni. Általában nagyon nehéz együtt élni nárcisztikus emberrel, Ön ezt 11 éve teszi, megértem, ha nagyon elfáradt, pláne, ha kislányuk is célpontja vagy tanúja az Önök közti konfliktusoknak, a férje dühkitöréseinek. Én azt javasolnám, hogy keressen fel Ön is szakembert, személyesen kérjen tanácsot, támogatást. Nagyon nehéz döntés előtt állhat, és lehet, hogy Önnek is változásra van szüksége ebben a folyamatban. A válás ritkán egyszerű folyamat, még ritkábban az, ha a párja nárcisztikus, mert előfordulhat, hogy nehezen tud megbékélni az Ön döntésével. Erre érdemes felkészülni és felkészíteni a gyermeket is. Nagyon szívesen várom, ha úgy dönt, hogy felkeres, és személyesen tudunk erről beszélgetni. Bárhogyan is dönt, sok erőt és minden jót kívánok Önnek! Üdvözlettel: Szántó Regina