A kérdés
Tisztelt Pszichologus! En egy 34 eves lany vagyok. Bejarok egy helyre. Ahol megtetszettunk egymasnak a pultos fiuval. Honapokig szemezgettunk, ereztem mukodik koztunk a kemia. Mire raszantam magam, kertem tole elerhetoseget. Kb. harom negy naponta szoktunk irogatni, O nem igazan erdeklodott felolem, de mindig keszsegesen valaszolt ha rairtam. Elosszor kicsit haveri voltam, jol is ment minden. de amint komolyitottam ereztem tavolodik tolem . Vegul rakerdeztem, nem e megyunk el valahova , megismerni jobban egymast. Amire o lerazott, azt irta hogy dolgozni fog. Holott idopontot nem is irtam. Igaz tenyleg szeret dolgozni. Utana en nem irtam tobbet. Azota nagyon furcsan viselkedik, elosszor integetett, utana direkt hatat forditott, neha nez, utana direkt nem nez ram. Neha zavarban van. neha meg tetszeleg, masnap meg ram sem mer nezni. On szerint mi lehetett a baj, hiszem ugy erzem vonzodik hozzam, es most miert viselkedik igy . es mit tegyek, megprobaljam ujra??A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Krisztina! Köszönöm a bizalmát és a bátorságát, hogy feltette a kérdését a pszichológuskeresőn. A kérdéséből azt feltételezem, hogy egy újabb személyes, ismerkedős találkozásra invitálná a fiatalembert. Ön szerint milyen kimenetelei lehetnek annak, ha újra megpróbálja? Nekem három lehetőség jutott eszembe. Az első, hogy a fiú igent mond és megtörténik a találkozás. Ennek ön is, én is nagyon fogunk örülni. A második lehetőség, hogy a fiatalember egyértelműen kimondja, hogy „ne haragudj, nem szeretnék találkozni”. Ezzel ő határozottan kimondta, hogy mit nem szeretne, amit célszerű tiszteletben tartani. Az ön elérhetősége megvan neki, így ha megváltozik a fiatalember véleménye, fel tudja önt a későbbiekben is bármikor keresni. A harmadik lehetőség, hogy kap egy homályos ígéretet, hogy persze, találkozzanak, de konkrét időpont megjelölése nélkül. Ebben az esetben is folytatódhat az ön által is említett 3-4 naponkénti csetelés, amire remek kifogás, hogy a fiú továbbra is sokat dolgozik, leterhelt, fáradt. Ebben az esetben önnek további napjai telhetnek el úgy, hogy várja a választ, és esetleg még reménykedik is, hogy valami történni fog. A kérdése az volt, hogy mit tegyen? Az én kérésem az, hogy mérlegelje a fenti lehetőségeket, hogy ha azok bármelyike is megtörténik, utána ön hogy érezné magát. Én a másodikat és harmadikat emelném ki. A második esetben ön egy határozott elutasítást hogy élne meg? Jobb a biztos nem, mint a bizonytalanság? Vagy ha a harmadik lehetőség következik be, akkor ön jól van a bizonytalanságban, mint a biztos nem helyzeteben? Szurkolok önnek! Üdvözlettel Kaszás Dóra
