A kérdés
Kedves Doktonő/Doktor úr! Nem is tudom hol kezdjem...39éves vagyok,a férjem 44 és van 4 gyerekünk.21 éve vagyunk házasok.Nem volt mindig zökkenőmentes a kapcsolatunk,de nem panaszkodom.De 2012-ben éreztem,hogy a párom megváltozott,nem igen foglalkozik a családjával..folyton telefonálgatott,jöttek az sms-ek..fura volt,rá kérdeztem ,hogy van -e harmadik személy?De ö csak tiltakozót.Végül kiderült ,hogy szeretője volt..ekkor voltam a picivel kismama..Ne tudja meg senki,hogy min mentem keresztül.Főleg mikor megtudtam,hogy egy 21 évessel..megbocsátottam a gyerekek miatt...de már nem úgy érzek iránta mint a férjem lenne...minden nap itt van előttem,hogy megcsalt..idegileg egy roncs lettem nem tudom magam túl tenni..A férjemen még eleinte látszott ,hogy szeretne megváltozni,és megtenni mindent,,,de mostanában megint úgy érzem,hogy nem őszinte hozzám...és félek ,hogy megint van egy harmadik.. Mit tegyek?Váljak el?Pár hónapra költözzek el a gyerekekkel?Az idegeim nem bírják már...És vele nem lehet semmit megbeszélni.a válasza az,hogy h adjam öt békén ilyennek el!! A gyerekeket rettenetesen szereti,és a gyerekek is öt.De én ezt a megcsalást nem tudom feldogozni,főleg úgy ,hogy a szeretőt minden hová vitte a családját meg sehova!! Kérem segítsen nekem! Előre is köszönöm válaszát!!A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Kérdező, nagyon megértem, hogy a bizalom nehezen áll helyre, ha a férjével nem tudja megbeszélni a dolgokat. Én nem hiszem, hogy ezen a ponton a válni vagy nem válni volna a legjobb kérdés, mert szerintem egy 21 éves kapcsolat ennél alaposabb megfontolást és megbeszélést érdemel. A legeslegjobb az lenne, ha a férje párterápiára rávehető lenne, hiszen fontos lenne megbeszélni, hogy a "megcsaláshoz" vajon mi vezette el az életüket. Hogy vajon akarják-e, van-e annyi tartaléka a kapcsolatuknak, hogy talpra álljanak, hogy új lapot nyissanak, lezárva a közös életük előző fejezetét. Ha ez (most) nem lehetséges, akkor az is sokat segíthet, ha Ön keres fel egy pszichológust, aki segít azoknak a döntéseknek a meghozatalában, azoknak a lépéseknek a megtételében, amivel Ön megtalálja az útját. Nem Önök volnának az első pár, akik hosszú kapcsolat után mégis elválnak, de az sem szokatlan egyáltalán, hogy a kapcsolat még akár meg is erősödik egy ilyen kritikus életszakasz feldolgozása után. Üdvözlettel: Biró EszterKiemelt szakemberek a témában
-
Kiss-Tóth Petra
Pszichológus, Szervezet és vezetőfejlesztő és munkapszichológia szakpszichológus
Budapest és Pomáz