A kérdés
Tisztelt Dr. Nő/Úr! 4éves a kislányom nem szeret óvodába járni egyenesen útál kb. fél éve kezdtük és a mai napig sírva megy. Nem játszik senkivel, szinte csak ül magában, néha egyedül játszik. A foglalkozásokon nem vesz részt, délben nem alszik, viszont otthon igényli a déli alvást. Rágja a körmét. Van egy 3éves húga akit rendszerint bánt (belecsíp,belerúg,fellök stb). Amikor számon kérjük, hogy miért csinálta a válasz, mert utálom vagy, mert nem szertem. Valamikor jól eljátszanak, de a kisebbik nagy általánosságban alárendelt. Amikor otthon van szinte mindig ovisat játszanak persze Ő az óvónéni. Sokszor az ellenkezőjét csinálja, mint amit kérünk ill. amit szabad. Előfordul, hogy amikor elszakad a cérna kiabálunk vele ill. a fenekére ütünk. Tisztában vagyunk vele nem ez a megoldás! A feleségemmel eléggé megromlott a kapcsolatunk, sokat veszekedünk 90%-ban a gyerek nevelés miatt. Kétségbe vagyunk esve! Csődöt vallottunk a gyereknevelésben. Kérem adjon tanácsot! Szép napot!A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Tisztelt Édesapa! Kétségbeesést érzek ki a soraiból. Valamilyen elakadás van kislánya életében, valami most egy ideje nem jó neki, nem érzi jól magát a bőrében, feszült. Kézenfekvő lenne a feltételezés, hogy ez az óvodához köthető. Hiszen a gyermek meg is fogalmazza, hogy utál óvodába menni, és a viselkedése, lelkiállapota is ezt tükrözi. Ha valakinek nap mint nap olyan helyre kell mennie, ahol nem szeret lenni, az nyilván rányomja a bélyegét az egész napi hangulatára, és egész nap dühös, nyugtalan lehet mindenkivel. Ha jól értem, valamiért nem merült fel Önökben sem az óvodaváltás gondolata, sem az óvodapszichológussal, óvodapedagógusokkal való konzultáció. Vagy lehet, hogy ez már megtörtént. Azért fontos ez, hogy körüljárják, mi az, ami zavarja a gyermeket az óvodában, lehet-e ezen a helyzeten változtatni, vagy érdemes váltani. Az semmiképpen sem jó, ha a feleségével való kapcsolata megromlik, mert nem értenek egyet sok mindenben a gyermekneveléssel kapcsolatban. Fontos lenne átbeszélni részletesen, hogy mik is azok a konkrét problémahelyzetek, melyekben konfliktus alakul ki Önök között, amelyekben elfogy a türelmük, és hogyan lehetne azokat kezelni. Lényeges lenne a gyermek felmérése is gyermek-pszichodiagnosztikai módszerekkel, hogy jobban megérthető legyen a viselkedése, annak mozgatórugói, a szorongások, félelmek háttere. A gyermek jobb megismerése, felmérése után lehet dolgozni azon, hogy másféle kapcsolódási módok és kommunikáció jöjjön létre a családon belül. A lakóhelyük szerint illetékes Pedagógiai Szakszolgálat (korábbi nevén Nevelési Tanácsadó) felkeresését javaslom, ahol gyermekpszichológussal tudnak beszélni. Ha magánrendelésre szeretnének menni, akkor gyermek klinikai szakpszichológus felkeresését javaslom. Üdvözlettel, Nádasdy Nóra