A kérdés
Tisztelt Tanácsadó! Azért írok, mert a párom lelkileg teljesen összezavar. 13 éve vagyunk együtt, 4 éve házasok. Már a kapcsolatunk elején is voltak arra utaló jelek, hogy akaratát bármi áron is érvényesíti, bár akkor betudtam annak, hogy domináns személyiség. Az igazi problémák a házasságkötésünk után jelentkeztek. Először csak néha erőltette rám az akaratát. Elszigetelt a barátaimtól, ismerőseimtől, mondván, "ha ők jobban érdekelnek, mint én akkor élj velük". Pedig nem is nagyon találkoztam velük, csak néha-néha telefonon beszélgettünk. Rengeteg vitánk volt ebből, de az állandó szidalmazás és megalázó mondatok után engedtem akaratának. Így szépen lassan elszakadtak a baráti fonalak. A viták viszont folytatódtak, amik addig fajultak, hogy teljesen alávetettem magam az akaratának. A vitákat felváltotta egy egyirányú szidalmazó, megalázó, az emberi mivoltomat megkérdőjelező hadjárat. Már jobbnak láttam kimaradni a heves szóváltásokból, csak bambán álltam és néztem a vakvilágba, míg a párom szavakkal ver(t) engem. Néha már kezdtem úgy érezni, hogy lehet neki van igaza és én csinálok mindent rosszul, miattam törnek ki a viták. Akaratát annyira rám erőltette, hogy már a rokonaimmal is alig tartottam a kapcsolatot. Folyamatosan ellenőrizte az üzeneteimet, telefonhívásaimat, a pénz költéseimet, kérdőre vont mindenért, mindenről be kell(ett) számolnom neki. A hétvégén volt az unokaöcsém óvodai ballagása, ahova Ő nem jött el. Azt mondta, azért mert nem akar pénzt költeni a bátyám gyermekére és egyébként is utálja őket. Én természetesen elmentem. Amikor hazaértem, a párom teljesen kifordult magából. Ismét jöttek a bántó szavak. Elvette a telefonom a pénztárcám, a kocsikulcsot. Ezek után süteménnyel összekente az autó kárpitját, a táskám, a pénztárcám teletömte, majd a cipőmbe is jutott egy kicsi. Folyamatosan azt hajtogatta, hogy mindez miattam van, mert el merészeltem menni, még akkor is, ha ő nem akarta. A szidalmazás ma reggelig folyt. Nem bírtam tovább, eljöttem. Kérem segítsen, nem tudom mit tegyek, hová forduljak. A helyzetemet megnehezíti, hogy van két gyermekünk. Velük alapjában véve jól bánik. A nagyobbik 3,5 éves. A párom folyamatoson azt hajtogatja neki, hogy apa nem szeret téged. Pedig ez egyáltalán nem igaz. Teljesen össze vagyok zavarodva.A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Kérdező! Ennyi év szóbeli bántalmazás után nem csoda, ha össze van zavarodva. Amit leírt megrendítő. Férfiak ugyanúgy, mint a nők, lehetnek a családon belüli erőszak áldozatai. Párja sértegetése, gúnyolódása kielégíti a családon belüli verbális erőszak fogalmát. Bár nincsenek látható kék-zöld foltok, a személyiségre és a pszichés jólétre igen nagy hatással van. Krízis helyzetbe került, az események nagyon felpörögtek az utóbbi 1-2 nap alatt. Örülök, hogy megtalálta ezt az oldalt. Most az a legfontosabb, hogy minél több csatornán kérjen segítséget és támogatást. Kétségbeesése érthető, mivel a múltban a barátaival nem tudta tartani a kapcsolatot, ezért fontos lenne, hogy megerősítse szociális kapcsolatait. Fontos, hogy minél több támasza legyen ebben a kritikus időszakban: családtagok, bátyja, régi barátok, bárki aki támogatást és segítséget nyújt (egy munkatárs, szomszéd). Felkereshet olyan szervezeteket, ahol hasonló problémával találkozó szülők vannak, így tőlük gyakorlati tanácsot is kaphat (pl.: Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesülete ingyenes jogi tanácsadást is ad, vagy hívhat lelki segély szolgálatokat). Nyilvánvaló, hogy szereti a gyermekeit és a legjobbat szeretné számukra. Most a jelenre való fókuszálás az elsődleges. Felkereshet egy szakembert is, hogy ezen a kritikus időszakon átlendüljön és egy Önnek megfelelő döntést hozzon és a pszichológus segíthet önbizalma visszanyerésében. Nehéz út elébe néz, mert ahogyan írta, korábban teljesen alávette magát párja akaratának. De az első lépést már megtette: nemet mondott a megalázására. Ha van további kérdése nyugodtan tegye fel. Börcsök Gyöngyi