A kérdés
Úgy érzem, hogy mindenki utál és mindenki haragszik rám.... Ez z érzés már több éve van, de valamikor erősebb, valamikor kevésbé.. Most annyira semmire kellőnek, és haszontalannak, jelentéktelennek érzem magam ,hogy lassan már megszólalni sem merek. Úgy érzem léteznem se kéne, mert zavarok mindenkit, jobb lenne ha itt sem lennék!!! A családom szokott bántani, legutóbb bátyám megütött, erre én megvédtem magam, azt mondtam: "Többet egy ujjal ne merj hozzám nyúlni!" erre apám megütött többször is és azt mondta, hogy : Téged nem lehet másképp kezelni én is mindjárt megütlek)!" és elakartak küldeni otthonról, pedig csak 20 vagyok, az öcsém 19 a bátyám 22. De érdekes őket sosem akarták elküldeni. az egész család ellenem van. a kollégák is hülyének néznek, már barátaim sincsenek. Akit igaz barátnak hittem már arra sem számíthatok...úgy érzem nekem már nincsenek jogaim!!! én is utálom magam, de szeretnék pozitív, és boldog lenn ezek ellenére, de hogyan????? mi tegyek?A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Levélíró! Nincs könnyű helyzetben. A bántalmazó környezet porig tudja rombolni az önbecsülést, és nagyon gyakori, hogy az áldozat önmagát hibáztatja a történtekért. Ilyen helyzetben nem meglepő, hogy eluralkodik valakin a reménytelenség, a kilátástalanság érzése. Annak ellenére, hogy most ilyen érzései vannak, egészen biztos, hogy a valóság ennél árnyaltabb. Talán a legfontosabb az lenne, hogy ki tudjon szabadulni a bántalmazó családból, amennyiben a fizikai erőszak rendszeres, és nincs esély arra, hogy ez megváltozzon. Sok civil szervezet is van, amelyik ilyen helyzetekben hathatós segítséget nyújt. Ha egy kicsit megnyugszik, és már nem érzi magát állandó fenyegetettségben, akkor könnyebben észreveszi majd azokat az embereket is, akik mégiscsak elfogadják Önt, és Ön mellett állnak, ha kell, segítenek, lehet rájuk számítani. Szükség esetén kérje szakember segítségét. Üdvözlettel: Thiery Henriette