A kérdés
Tisztelt Szakember! Párommal(aki 28 éves) másfél éve vagyunk együtt, ebből fél éve jegyben járunk és együtt élünk. Párom kapcsolata nagyon rossz édesapjával. Nyáron volt két éve, hogy elváltak a szülei.Ezt nagyon nehezen viselte és viseli a mai napig is. A válás után még néha néha beszéltek édesapjával, de amióta megtudta, hogy szeretnénk összeházasodni, mindig próbált rosszakat mondani rólam (ismeretlenül, mert nem ismerjük egymást, csak néha találkoztunk) és lebeszélni fiát a velem való házasságról. Ennek ellenére párom nem hátrált meg a házasság gondolatától és az óta egyáltalán nem beszélnek, ez már kb 3 hónapja. De amióta tervezgetni kezdtük a nagy nap dátumát, azt éreztem/érzem páromon, hogy fél és ezt meg is fogalmazta. Mondta, hogy nem tudja, hogy az elköteleződéstől fél vagy a szülei válása miatt, de már csak ha felhozom a házasság szót, látom rajta, hogy nem akar erről beszélni, halogatja a dolgokat és közben meg azt állítja, hogy velem képzeli el az életét. Olvastam cikket arról, hogy bizonyos rossz családi kapcsolatok gátak lehetnek a házasságkötésben is. Nem tudom, hogy itt erről van e szó, vagy a szülei válását nem dolgozta még fel kellően vagy csak nem akar elköteleződni vagy nem velem akar? A páromról még annyit kell tudni, hogy könnyen tud magába fordulni és begubózni, egy egy apró problémán napokig rágódni. Úgy gondolom, hogy egyre jobban kezdünk összecsiszolódni és elfogadni egymás hibáit is. Ezért sem tudom megérteni, hogy mi lehet a házasságtól való félelmének oka. Ezen felül még lehet fontos megemlítenem, hogy előttem volt egy hosszabb kapcsolata páromnak, ahol szintén eljegyzésre került a sor és a hölgy megcsalta,átverte és elhagyta. Ennek én pont az ellenkezője vagyok. Nem szeretek párom nélkül szórakozni járni, nem érdekel, hogy más férfiak megnéznek e az utcán vagy nem, sőt kifejezetten zavar is. Nem tudom mire gondoljak, hogy mi válthatja ki ezt a félelmet. Természetesen tudom, hogy ezt páromnak kéne most ide leírnia vagy neki kellene ennek a nehézségnek utána járnia, de ő nem hajlandó rá sajnos. TimiA pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Timi! Ahogyan leírja a problémát, úgy tűnik, párjának több rossz tapasztalat is van a háta mögött, amelyek a házassághoz kötődnek. Felesleges egyet kiemelni közülük, hiszen az esküvőhöz való hozzáállásunkat, valamint a házasság sikerességébe vetett bizalmunkat sok dolog határozza meg. Ide sorolhatóak az egyén múltbéli tapasztalatai, jelenlegi érzései, valamint a minták is, amelyeket a szüleink párkapcsolatából, annak kimeneteléből tanulunk meg. Valószínűleg a párja előző jegyességének kudarca, illetve szüleinek válása is hozzájárult a házassággal szembeni bizalomvesztéséhez. Elképzelhető, hogy ambivalens érzéseket él át, hiszen eddigi két leánykérése, illetve szüleinek hosszan tartó kapcsolata azt sugallja, hogy a csalódások előtt pozitívan és lelkesen állt hozzá a házasság intézményéhez, s az újabb tapasztalatok csalódása ezzel a régi képpel még nem integrálódott. Lehetséges, hogy ha jobban megértené ezen kapcsolatok kudarcának okait, és le tudná szűrni a tanulságokat, nagyobb magabiztossággal tudna nekivágni az Önök előtt álló eseményeknek. Édesapjának hozzáállása tovább gyengítheti elhatározását, hiszen mindannyian nehezen függetlenítjük magunkat a hozzánk közelállók véleményétől. Megértem, hogy Önnek nagyon nehéz a jelenlegi helyzet, hiszen leírása alapján úgy érzi, nem a kapcsolatukkal vagy Önnel van a probléma, és ilyen módon azt gondolhatja, hogy nem tud befolyással lenni a történésekre. Legyen türelmes a párjával, beszélgessenek sokat arról, hogy pontosan mitől tart, ezeket a félelmeket hogyan lehetne feloldani. Érdemes részletekbe menően beszélgetni arról, hogy hogyan képzelik a házaséletet, melyiküknek milyen igényei vannak az együttélésre nézve. Jó, ha közösen és külön-külön is célokat tudnak megfogalmazni, amelyeknek az elérésében segítik egymást, és amelyek megfoghatóbbá teszik a változás utáni beláthatatlan, és ezáltal kissé bizonytalan jövőt. Javaslom, hogy találjanak alkalmat arra, hogy az édesapával közelebb tudjanak kerülni egymáshoz, és ne előítéletek alapján alkossanak véleményt a másikról. Üdvözlettel: Varga Zsuzsa tanácsadó szakpszichológusKiemelt szakemberek a témában
-
Kiss-Tóth Petra
Pszichológus, Szervezet és vezetőfejlesztő és munkapszichológia szakpszichológus
Budapest és Pomáz