A kérdés
Üdv! 16 éves lány vagyok, 162 cm és a mostani testsulyom 48-50 kg Már régebb óta megszállottja vagyok a sulyomnak. Félek attól, hogy meghízom. És valamiért nagyon irigylem azokat a lányokat akik nagyon vékonyak, szépnek tartom őket. Szeretem ha helyenként kiállnak a csontjaim. Mások előtt nem szeretek enni, ezért a suliban sem eszem egész nap. Volt, amikor próbálgattam, hogy meddig bírom evés nélkül. Volt olyan is amikkor sikerült többet fogynom, de vissza is jött. Régen én sem tartottam kövérnek magam, de amikor pályaválasztás előtt álltam és a választásom egy lovas iskolára esett ami nem a közelben volt, és volt is egy súly határ (45-50 kg) a nagymamám azonnali véleménye az volt, hogy ne menjek. Azzal letudta az egészet, hogy dagadt vagyok, nem gondolta komolyan de nekem rosszul eset és még most is meg van a nyoma, az akkori sulyom még az 45 kg se érte el. És valamiért most is ez az a szám amire nagyon törekszem. Anyukám és a húgom szerint köze lehet az anorexiához.A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves 16 éves Lány! Köszönöm, hogy írt az oldalra, mert nagy bátorság kell a tudatosításhoz, a probléma belátásához. A leírt tünetek alapján atípusos anorexiának a gyanúja állapítható meg, amit ha nem vesz komolyan, akkor nagy valószínűséggel az állapota csak romlani fog. Az evési zavar nagyon összetett probléma, mert érinti az egyén öntiszteletét, kényszeres cselekedeteket és gondolatokat hoz be az életébe, az egész nap csak erről a témáról szól, mennyit evett, hízott-e, nem evett, majd rosszul van, hogyan tudná leplezni, folyamatos méricskélés...ugyanakkor érinti a test jólétét is. Akik ilyen mértékben sanyargatják a testüket, azoknál előbb utóbb jelentkezik vitaminhiány, ami kihat a immunrendszerre, majd ezáltal egyes szervek megbetegedéséhez, általános rossz közérzethez és testi gyengeséghez vezet. Mivelhogy elégedetlen saját magával és kényszeredetten egy téma körül forog az élete, lassan a probléma kihat a kapcsolatrendszereire is. Megjelenik a szégyen, az irigység, a szorongás és a düh is. Nagyon fontos lenne a problémáját komolyan venni, a leírt testmagasság és testsúly teljesen jó arányt mutat, persze megértem, hogy szeretne nagyon jól kinézni, viszont érdemes lenne azt is átgondolnia, hogy ez genetikailag lehetséges-e. Vannak emberek, akiknek egyszerűen a testfelépítésük, a csontszerkezetük más mint a nagyon vékony embereknek. Tudom javasolni, hogy beszélgessen el erről a gyerekorvosával, vagy a dietetikussal és ha továbbra is ennyire megszállottja marad a kilóinak, akkor érdemes felkeresni pszichológust is. Igaza van abban, hogy nem kell elhízni, hogy szép az, amikor valaki karcsú, sportos és izmos, viszont normális esetben az ember ezt nem koplalással éri el ( ugyanis az agy ilyenkor olyan információt kap, hogy a következő étkezés kalóriáit zsírrá alakítsa át, mivelhogy raktározásra van szükség. Ezekből a raktárakból fog majd táplálkozni a teste, amikor éppen koplaltatja magát.) A helyes súlytartás életmódváltással érhető el, ami azt jelenti, hogy mindent eszik csak odafigyel az arányokra, majd rendszeresen sportol és friss levegőn van. Gondolja át, hogy mit jelenít meg a teste és annak bizonyos tökéletlenségei, mi miatt ennyire fontos ez és a jó közérzetet ,tényleg a tökéletes test biztosítja-e? Vázolja fel azokat a képességeket, melyek jók, melyekre építeni tud és keresse meg azokat a területeket, melyeket fejleszthet, majd ezáltal új sikereket érhet el. Azt gondolom, hosszútávon ez jobban megalapozza a belső stabilitását, az én erejét. Kívánom, hogy sikerüljön túllendülni eme problémán is kiteljesednie olyan dologban amit szeret. A lovak is nagyon jó segítők ehhez! Üdvözlettel, Balázs Nelli
