A kérdés
Tisztelt Szakember! 22 éves nő vagyok, tini koromban nagyon erősen szorongtam, ami már kevésbé jellemző rám. A családban egyedüli "lánygyermekként" mindig én voltam a fekete bárány, mindig velem volt a gond (depresszió, rossz jegyek, öngyilkossági kísérletek..stb), a bátyám sokat bántott vert, a szüleim pedig neki adtak igazat, mondván,hogy "beteg vagy, veled csak így lehet bánni". az elmúlt egy évben miután kitettek otthonról voltam hajléktalan is, sok mindenen mentem keresztül,.Félek az érintéstől. Van egy srác aki 2 éve kitartóan udvarol és bízom benne, de nem tudom eldönteni hogy azért nem tudok összejönni vele mert nem ő az igazi vagy mert annyira szorongok? Minden ember életében fontos a szex, de én erre is úgy gondolok mintha rossz dolog lenne.. és nem tudom hogy ez a fajta szorongás normális e egy ilyen rossz időszak után? vagy pedig létezik hogy soha életemben nem fogok vonzódni senkihez? fel lehet oldani valahogy ezt a szorongást?A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Vivi!
Változásra, korrekcióra mindig van esély és lehetőség! - Feltéve ha az egyén kellően motivált, hogy tegyen is ezért.
Javaslom, hogy keressen fel klinikai szakpszichológust személyesen vagy online (ezen a honlapon is talál számos szakembert), és kezdjenek el közösen dolgozni a nehézségein.
Üdvözlettel:
Tatai Csilla
Kiemelt szakemberek a témában
-
Kiss-Tóth Petra
Pszichológus, Szervezet és vezetőfejlesztő és munkapszichológia szakpszichológus
Budapest és Pomáz
-
