A kérdés
Páromat több éve ismerem. Férjemmel való végleges szakításom óta több mint fél éve vele élek. Nagyon kedves, érzékeny, mély lelki életet élő férfi, aki sokat segített nekem korábbi csalódásom megoldásában. Szeretnék vele maradni, mert szeretem, ragaszkodok hozzá és tudom ő is ragaszkodik hozzám. Kapcsolatunkat azonban nagymértékben megrontja, hogy időnként fékezhetetlen agresszió tör ki belőle, ha úgy érzi őt bántják, vagy engem bánt valaki. Legutóbb a lányomnak írt minősíthetetlen hangnemben több sms-t, amiben minden rosszat elmondott róla. Azt hiszem ezt az váltotta ki, hogy többször panaszkodtam neki, hogy nagyobb megértést, szorosabb kapcsolatot szeretnék a lányommal, aki most ezt nem tudja nekem megadni. Agressziójával nagyon megrontotta a lányommal és a vele való kapcsolatot is. Hirtelen dühkitörései már korábban is voltak. Szeretem, de ezzel a viselkedésével nem tudok vele maradni. Hogyan segíthetnék neki? Mi lehet az oka ennek az önsorsrontó viselkedésnek? Köszönettel: MáriaA pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves kérdező! Nem is nagyon tudok mit mondani. Ellentmondásos amit ír. Azt mondja, kedves, érzékeny férfi, akinek dühkitörései vannak? Ez számomra ellentmondás... talán a kedvesség éppen hogy túlzott kedvesség, amit minden feszültség elnyomása jellemez, és az utóbbi időnként kirobban. Talán kellene egy terápia a férjének. Ami Önt illeti, nem könnyű a helyzete, azt mindenesetre javaslom, hogy ha ilyen a párja, ne panaszkodjon neki abban a formában, hogy esetleg ő azt érezze, neki kellene megoldania a helyzetet. Úgy tűnik neki erre nincsenek meg mindig a megfelelő eszközei, és úgy érzi neki kell megvédenie Önt. Szerintem ügyeljen arra, hogy ne ezt sugallja. Esetleg mondja is el, hogy nem azt várja. Ha végiggondolja, az előző dühkitörések alapján, amit említett, Ön nem láthatta volna esetleg, hogy mit fog tenni a párja? Talán egy pillanatra sejtette is? A lányával Önnek kellene leülnie beszélnie.Nehogy az történjen, hogy maga dühös, keserű a lánya miatt, a párja megsajnálja Önt és emiatt mérges lesz a lányára. Ahogy a párjával is, mondja el ezt, amit itt leírt, azt javaslom. Segíteni úgy tud, hogy elmondja, nem vár agressziót. Azon elgondolkodnék, hogy elmenjek-e egy ilyen helyzetben, az Ön helyében, családterápiába. Ha szereti, beszéljen vele és találjanak megoldást, közös terápiát vagy menjen ő egyénibe. Én nem használnám az önsorsrontó viselkedés cimkét. Ha így gondol rá, akkor szakmai szemmel nézi, nem társként. Lehet, hogy már itt tart? Ennyire idegenné vált önnek a partnere? Ezen viszont önnek kellene elgondolkodnia. A viselkedése oka? Nem tudom, bár feltételezhetnék, de nem szeretnék. De talán nem is fontos, az a fontos hogy valahogy megoldódjon, változzon a helyzetük Segíteni úgy tud valakin, ha szereti, mellette áll, nem hagyja ott, hanem elmennek kezelésbe vagy Ő egyéni terápiába. Sok sikert, kedves Mária! Tisztelettel Kiss József pszichológus