A kérdés
Tisztelt Szakértők! 23 éves nő vagyok, egyik kapcsolatomban sem sikerült elérnem az orgazmust, de a saját lelkem megkönnyítése érdekében és hogy a párom ne érezze rosszul magát, azt hazudom, volt orgazmusom. Az együttlétek alapvetően nem fájdalmasak, de elélvezni soha nem tudok. Rendszeresen maszturbálok, de ha a párom is velem van, nem tudom elengedni magam, megfelelési kényszer van bennem, azt akarom, hogy jó legyen neki azáltal hogy azt gondolja, nekem is jó. Érdekes lehet az is, hogy maszturbálás közben gyakran gondolok olyan -elsősorban kitalált- személyekre, akikkel az adott helyzetben nem lenne szabad szexuális kapcsolatot létesítenem (pl. házas férfi, főnök), mert sajnos elméletben felizgatnak ezek a gondolatok. Változtatni szeretnék, illetve a közeljövőben pszichológust is fel fogok keresni, de nem a szexuális problémáim miatt, ezért nem tudom, vele megoszthatom-e ezeket a gondolatokat. Bármilyen tanácsot, javaslatot szívesen fogadok. Hálásan köszönöm!A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Kérdező! Azt gondolom, a szexualitás alapvető része életünknek, szinte attól függetlenül, hogy mennyire aktívan, mennyire kielégítően vagy esetleg nem élünk szexuális életet. Így a szexualitással kapcsolatos kérdések többnyire be is kerülnek témaként a konzultációs, terápiás folyamatokba. Nyilván ettől függetlenül mindenki annyira enged betekintést a saját féltve őrzött világába, amennyire ezt az adott emberrel szemben (legyen az segítő szakember, barát, szexpartner vagy társ) meg bírja és meg szeretné tenni. De függetlenül attól, mennyire döntjük le a falakat, a téma adott és örök, nyilvánvalóan fontos. Azt, hogy az adott kapcsolatában hogyan érzi magát, sok minden befolyásolhatja. A titka sajnos vagy nem, de nem egyedi. Előfordul, hogy a megjátszás könnyebbnek tűnő útját választják mások is. Ettől függetlenül a személyes véleményem az, hogy érdemes addig ásni vagy addig keresni, amíg meg nincs a dolog kulcsa, míg olyanná nem válhat a szexuális élete, hogy abban valóban fel tudjon oldódni. Hogy ez a kontrollvesztettség-e az ijesztő vagy egyéb tényezők állnak a háttérben, természetesen nem derül ki ennyiből. Ahogy az sem, miből erednek, miből táplálkoznak a vágyak és izgalmas helyzetek, amik most talán szégyentelinek, nehezen vállalhatónak tűnnek. De higgye el bátran, egyikkel sincs egyedül. Önmagunk megismerése pedig sokszor meglepetésekkel teli, hosszú út. Talán némi ködös támpontot jelentenek a soraim. Üdvözlettel: Kelenhegyi Olga
