Mit tegyek, ha nem birok elszakadni egy rossz párkapcsolabóll?

A pszichológus válasza

Kedves kérdező!

Kedves Kérdező! Leveléből az derül ki, hogy enne a kapcsolatnak nem igen volt kiegyensúlyozott volta. Már az elején is jelen volt ez a kettősség, amiről ír is, hogy azt az üzenetet adja neki , hogy fontos vagy , de közben nem tudok mit kezdeni veled, nem tudlak beilleszteni az eddigi életembe. Jó lenne visszapörgetni az időt és megnézni, hogy annak idején hogyan történt ez az ismeretség, mi volt a mozgatórúgója ennek a kötődésnek. Gondolom, hogy volt egy negatívabb önképe, majd a kapcsolatban esetleg picit megerősödött az önbizalma. Ahogy írja, volt egy biztos pont, elfogadó közeg, amiből, mint egy bázis ki lehetett kacsingatni, lehetett próbálkozni, mert a tét nem volt nagy. Tudta, hogy ez az ember nagy valószínűséggel ott lesz. A másik oldalon képzeljük el a partnert, aki nagy valószínűséggel jelentős én szorongással bírt és ebből kifolyólag tűrte mind ezt ami történt. Viszont a valós érzései nem a szeretet, elfogadás voltak, hanem inkább a harag, frusztráció, megszégyenülés. Most hogy picit erőre kapott, talán ezt torolja, ugyanakkor persze az alkohol itt semmit sem segít csak ront. Talán alkoholizál állapotban könnyebb érvényesítenie önmagát. Persze a fő kérdés, hogy Ön miért nem jön ki ebből a kapcsolatból? Talán az évek során, a próbálkozások kudarcában megrendült az önbizalma és úgy gondolja, nem érdemel jobbat, nem kaphat jobbat? Vagy pedig van valami olyan patológiás játszma önök között, amit ha az egyik fél már nem játszana, akkor szembesülnie kéne a valós érzelmekkel, helyzettel, életcélokkal? Ezen érdemes elgondolkodnia, hogyha szakítana, mi történne? Mi az ami megszakadna, ami esetleg félelemmel töltené el? Persze lehet itt szó bűntudatról is, hiszen ez a férfi Ön mellett volt mennyi évet, pedig, hogy bánt Ön vele, és most akkor tessék tűrni, kibírni, hiszen csak azt kapja vissza amit érdemel. Persze a bűntudat nem egészséges érzés, úgyhogy ez nem lehet egy kapcsolat mozgatórugója. Bántalmazó kapcsolatban nem jó élni, hiszen ezt érzékeli is, fáj a gyomra, rossz a közérzete, depresszióról ír. Ha nem megy egyedül az elszakadás, ami akár gyerekkori mintákhoz is visszavezethető, akkor kérjen segítséget. Testünk csak egy van, ha annak baja esik , általában hosszú küzdelmes munka megorvosolni és utána sem biztos, hogy a régi vitalitással szolgálja Önt. Azt gondolom, ha már a test is jelez,akkor sürgősen érdemes lépni és mindkettőjük érdekében egészségesebb viselkedést létrehozni. Kívánom, hogy sikerüljön feltárni és megoldani az elakadást. Az ilyen munka izgalmas és előremutató tud lenni. Üdvözlettel, Balázs Nelli