A kérdés
26 éves önfejű srác vagyok. Nem találom a helyem a munka világában, depressziós vagyok, vannak más problémáim is. Nagyon gondolkodom pszichoterápia igénybe vételén, viszont félek, hogy nem lenne hatásos, mert nem vagyok alkalmas rá. Egyrészt az önfejűség miatt, másrészt, mert nem elég erős a motivációm, körülbelül azt várnám a terápitól, hogy járok, és helyrejövök lassan, vagy inkább a varázsütésre várok. Elég álmodozó, viszont céltalan vagyok, nem tudom tudnék-e magamon tényleg dolgozni, lusta is vagyok. Nehezen viselem, ha nincs igazam, akár az is lehet, hogy narcisztikus vagyok. Pszichiátrián gyógyszerrel kezelnek. Attól is tartok, hogy a körülményeim miatt, nem fogok tudni mindent kipróbálni, amit ajánlanak. A pszichológusok megmondják, ha nem haladunk, ha én alkalmatlan vagyok a terápiára, vagy, ha ők nem kompetensek a problémámban? A gondom, hogy nem tudok a gyerekkorból a felnőniát, sokszor úgy érzem, hogy nem is lehet rajtam segíteni, sokszor nem szeretnék tovább élni. Köszi.A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Mihály!
Ezekkel a nehézségeivel, problémáival mindenképp érdemes volna egy klinikai szakpszichológust felkeresnie, és közös munkába kezdeniük. A gyógyszeres kezelés mellett, azzal párhuzamosan szoktak pszichoterápiát is javasolni, a kettő együttes alkalmazása bizonyul a legeredményesebbnek.
A pszichológusok esetében is meghatározott, hogy mettől meddig terjed a kompetenciakörük, kikkel, milyen esetekkel, milyen problémákkal foglalkozhatnak, mikor tudnak hatékonyan segíteni, és mikor kell továbbirányítaniuk a klienst egy másik, kompetensebb, az adott problémakörben járatosabb szakemberhez.
Ne féljen, forduljon bátran pszichológushoz! Hosszútávon rengeteget profitálhat a terápiás folyamatból!
Üdvözlettel:
Tatai Csilla