A kérdés
Tisztelt Hölgyem/Uram! Rettentő kilátástalannak érzem az egész életem, utálok élni és nem látok kiutat, pedig próbáltam kimászni ebből a gödörből, de félúton mindig visszacsúsztam. Önbizalomhiányom van, utálom magam, nem tudom mit szeretnék dolgozni ami érdekel is(de van munkám), a párkapcsolatom is romokban, nem tudok beilleszkedni sehova. Állandóan rossz kedvem van mert a szakmáimmal nem tudok elhelyezkedni, tanulni nincs pénzem, munka a környéken csak gyári munka amivel nem akarom magam tönkretenni, de ha nem lesz más választásom, akkor elmegyek oda, de tudom, hogy akkor már inkább megölöm magam.26 évesen nem tartok sehol, a párkapcsolatom is kimerül abban hogy 6 éve együtt vagyunk, 4 éve együtt élünk és 2 éve nincs szexuális életünk.(Tudjuk mi a baj csak a párom fél cselekedni)Önismeretbe kezdtem 1 éve, újra csináltam azokat a dolgokat amiket szerettem(zongoráztam, rajzoltam, festettem, mozogtam) de ma már nincs életerőm, és ezeket sem csinálom.Nem tudom, hogy mit tehetnék már...A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Any! Ön, azt hiszem, jelen pillanatban egy nagyon kilátástalannak megélt helyzetben van, krízisben. Nagyon fontos volna, hogy megpróbálja átgondolni azt, hogy ez egy átmeneti állapot csupán, amikor mindent sötéten lát. Előfordut Önnel ez máskor is? Szinte biztos vagyok benne. Ahogyan akkor elmúlt, valószínűleg most is el fog múlni. De ehhez nagyon fontos bíznia abban, hogy ez így fog történni és megérteni, hogy MOST látja így a lehetőségeit, a párkapcsolatát. Azt írja, 1 éve önismeretbe kezdett, ami számos dologra inspirálat önt. Akkor mindenképpen arra bíztatnám, ne hagyja abba ezt az önismereti folyamatot. Van amikor átmenetileg az önimeret hatása lelassul, akár meg is torpanhat. De nem szabad abbahagyni. Csinálni kell tovább, majd könyebb lesz, amikor valami egyszer csak beindul. Lehet, hogy a munkakereséssel, párkappcsolattal kellene most foglalkozni. Remélem, hogy mielőbb más sznínben fogja látni a világot!