A kérdés
Tisztelt Doktor Úr/Nő! Egy 23 éves biszexuális lány vagyok.Az lenne a problémám hogy a szüleim foggal körömmel tiltanak a barátnőmtől akivel egy éve együtt vagyunk,hozzá teszem nekem eddig csak fiú barátaim voltak szóval ő az első az életemben és 11 évvel idősebb tőlem.Nagyon nehéz volt nekem az elején ezt fel vállalnom ahogy mai napig is,de szeretem őt sok csalódáson keresztül mentünk és nagyon sok butaságot csináltunk illetve a barátnőm csinálta amiért a szüleim tiltanak féltenek tőle és hát be kell látnom, hogy igazuk van csak én eléggé szeretem őt. Azt kérte a bnőm hogy válasszak, hogy vagy hozzá költözöm vagy a szüleimet választom. Viszont forditott esetben is megkaptam itthon ezt! Nem igazán bízom meg a bnőmben mert amint írtam csinált butaságokat viszont most nagyon bizonyítja hogy ő szeret velem akar élni és hogy mindent megbánt amit tett...... de a szüleimnek már nem akarok fájdalmat okozni ezzel hogy titokban találkozgatok vele! Nem tudom mit tegyek felejtsem el őt fogadjam meg a szüleim tanácsát és lépjek tovább vagy álljak a sarkamra és költözzek el itthonról? Két tűz között érzem magam és ebbe lassan már bele bolondulok!!! Ezért szeretném az ön segítségét tanácsát kérni.Előre is köszönöm szépen!A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Dayana! Leveléből kitűnik, hogy igen erős ambivalenciát él át: nem tud dönteni két kapcsolat között, melyek mindegyike sokat jelent az Ön számára. Talán segítséget jelenthet az, ha leírja önmaga számára, hogy a választás (bárki mellett döntsön is) várhatóan mivel fog járni az Ön számára (pozitív és negatív értelemben). A szülőkről való leválás az élet része, természetes folyamat, viszont egyáltalán nem könnyű dolog, egyik félnek sem. A dolog másik oldala viszont az, hogy a biszexualitás ugyan ma már elfogadott dolog, de a szülei korosztálya feltehetőleg nehezen barátkozik meg vele, talán devianciaként is tekintenek rá. Érdemes végiggondolni, hogy vajon akkor is ilyen erősen tiltakoznának-e, ha egy fiúhoz szeretne odaköltözni. Amint írja, önmaga számára is nehéz ennek a ténynek az elfogadása. A mérlegelésnél ezt is érdemes figyelembe venni. Sok fiatal lányban merül fel a kérdés, vajon nem homoszexuális-e, pusztán azért, mert a fiúkkal sok negatív tapasztalatai voltak, vagy egyszerűen csak félelmei vannak ezen a téren. Én azt mondanám, amennyire lehetséges, próbáljon mindkét „féltől” egy kis időre eltávolodni, időt kérni az önálló döntéshez. Ehhez a szülei azzal tudnának hozzájárulni, hogy egy darabig kerülik ezt a témát, a barátnője pedig azzal, hogy kibírja azt, hogy ez idő alatt nem találkoznak. A legfontosabb, hogy megtalálja azt az utat, amin igazán járni akar. Gondolja végig például, hogy milyennek szeretné látni az életét tíz év múlva. Milyennek képzeli a baráti kapcsolatait, a munkáját, milyen célokat lát maga előtt. Ha ezekkel tisztában van, a döntés is könnyebbé válik, hiszen látni fogja, hogy az út, amelyet választ, ehhez viszi-e közelebb. Üdvözlettel: Thiery Henriette