A kérdés
Tisztelt Hölgyem, Uram! A párom édesanyjának (50 éves) problémájával fordulok Önhöz. Nem tudom mitévők legyünk, ezért szeretném segítségét kérni. Az elmúlt 5 évben a férj elköltözött otthonról, a kisebbik fiúgyermekkel együtt (22 éves), akik a férj édesanyjával együtt laknak. Hivatalos válás még nem történt, a kapcsolatot viszont fenntartják, pl. születésnap, karácsony vagy bármilyen probléma alkalmával. A párom (28) még otthon lakik, így ketten laknak egy háztartásban. 2 évvel ezelőtt az édesanya is elhunyt, akit saját háztartásában ápoltak, az édesapa már korábban. A problémák az édesanya halálát követő fél év után (2011 nyara) jelentkeztek, amikor a párom édesanyja, Irén, furcsán kezdett viselkedni, hangokat hallott, úgy érezte, hogy a televízión és interneten keresztül figyelik és, hogy hallja Isten hangját. Már a munkahelyen sem merte a számítógépet bekapcsolni. A helyzet eldurvult, és rövid ideig a győri pszichiátrián kezelték, pontos diagnózist azonban nem tudtak felállítani. A kiengedés után kis javulást lehetett látni. 2012 őszén azonban ismét súlyosabb problémák adódtak, mert egyik pillanatról a másikra felmondott munkahelyén, amivel soha sem volt igazán gondja és jól fizették. A felmondását nem fogadták el, hiszen a cég tisztában volt azzal, hogy pillanatnyi állapotából fakad ez az egész. 2012 októberétől 2013 februárig táppénzen volt. Megkerestünk egy győri pszichiátert, de Irén nem hajlandó semmilyen orvoshoz sem menni, csak a pszichiáter által felírt gyógyszerek receptjéért hajlandó elmenni, de kezelésre nem. A jelenlegi helyzetben, munkahelyére való visszatérést követően elbocsátották, de nem az egészségi állapotára hivatkozva. Nagyon aggódom, hogy a továbbiakban mi lesz vele, mert ilyen depresszív állapotban nem fog tudni elhelyezkedni sehol sem (egyébként is nehéz 50 évesen). Kérem szépen, adjon tanácsot, hogy hova forduljunk segítségért, mit kéne tennünk először, mert véleményem szerint, állapota csak romlani fog, így hogy még munkája sincsen, ahol rengeteg olyan kolléganője volt, akikkel jó viszonyt ápolt, otthon pedig szó szerint nem csinál semmit sem (fekszik és alszik egész nap). Volt azonban olyan eset, amikor már az öngyilkosság is szóba került nála. Mielőbbi válaszát várva tisztelettel és köszönettel: Tóth AdriennA pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Adrienn! A leírtak alapján a párja édesanyja valóban orvosi segítségre szorul, bár állapotából fakadóan betegségbelátása nincs. A legcélszerűbb az lenne, ha felvennék a háziorvosával a kapcsolatot, aki ilyen esetben kimegy a beteg otthonába, és ha úgy ítéli meg, hogy ez indokolt, mentőt hív, akik kórházba fogják szállítani. A területileg illetékes pszichiátriai gondozótól is lehet segítséget kérni. Mentőt hívni egyébként bárkinek jogában áll (tehát Önnek is), ha valakiről azt látja, hogy ön- vagy közveszélyes állapotban van. Üdvözlettel: Thiery Henriette