A kérdés
Tisztelt Pszichológus Úr/Nő! 4-es társasházban lakom a családommal. 10 éve költözött a közvetlen mellettünk lévő házba 2 tini korú gyermekkel egy család. Sajnos a közös falon keresztül minden áthallatszik még akkor is, ha "normális" hangerővel élik az életüket, de sajnos ők túl nagy vehemenciával teszik a dolgukat. Minden napszakban ajtócsapkodásokat (iszonyúan megijedek olyankor), a székek tologatását a járólapon, a belső lépcsőn való dübörgésüket kell elviselnünk, nem beszélve az éjszakáról, mert ők kb. fél éjfél körül kezdenek készülődni az alváshoz. Kértem őket szépen és csúnyán is, hogy kicsit halkabban legyenek, de nem értem el vele semmit. Azt szeretném mekérdezni, hogy az én idegeim vannak tönkre és szedjek valami gyógyszert (bár a családom többi tagját is zavarja), vagy tényleg jogos a problémám és van valami jó megoldás (a költözésen kívül), hogy ne kelljen továbbra is elviselni az "életmódjukat". Köszönöm válaszát! Tisztelettel! Magyaródi ZsuzsaA pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Zsuzsa, Valóban roppant kellemetlen lehet, hogy nem tudják kipihenni magukat, hogy zavarja Önöket a szomszédok életének zaja. Mindkét családnak jogos kívánsága, hogy nyugodtan élje az életkorának, napi ritmusának, temperamentumának megfelelő életet. Ez azonban nem pszichológiai probléma. Én azt javaslom, hogy hangszigeteljék a lakást, esetleg a szomszédokat is kérjék erre. Ha megbeszélik egymással, lehet ez egy közös, mindkettejüket egyaránt érintő megoldandó feladat. Üdvözlettel. Regina, pszichológus