A kérdés
Tisztelt Pszichológus! Párom az utóbbi években egyre agresszívabb lett,apró dolgokon, mint pl egy leves sózása, teljesen ki örül, múlt béli sérelmeket fél hozva, amelyek alaptalanok, beteges féltékenység saját barátai,családja felé is, hetente ismétlődő kiborulásokkal küzdünk,téveszmékkel,amelyek arról szólnak, hogy őt átverik. Ha nem szólok azért, ha szólok azért. Bántalmazott is, fenyegetett, legtöbbször ittas állapotban. Nem tudja kontroll alatt tartani sem az ital fogyasztást, sem az indulatait. Úgy gondolja, hogy ő tökéletes, mindent jól csinál, és az amit tesz az úgy helyes /ha fenyegetőzik, sakkban tart, megpofoz, leköp másokst/ ha megalázza az embert... Majd pár óra múlva, vagy egy nap múlva úgy viselkedik mintha semmi sem történt volna. Ha nagyon súlyos dolog eset történik, akkor bocsánatot kér, de a legtöbb esetben azt is úgy, hogy részben a másik tehet arról, ha ő kiborul. Nem tudom mit tegyek, úgy gondolom orvosra lenne szüksége,mi lehet a problémája, hogyan közöljem?A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Anett, Soraiból azt olvasom ki, hogy reményvesztett a jelenlegi kapcsolatában. Fájdalmas lehet nap mint nap megélni a kiszolgáltatottságot, az alárendeltséget. Társas kapcsolatainkban úgy viselkedünk, ahogy gyermekkorunkban tanultuk, aszerint élünk, amilyen mintát láttunk. Ha nem szerettek bennünket úgy, ahogy nekünk akkor gyermekként jó lett volna, ha nem kaptunk figyelmet, gyengédséget, ha nem bíztak bennünk a szüleink, nem tudjuk szeretni önmagunkat, nem merünk bízni abban, hogy jobbat érdemlünk. Minden gyermek vágyik az odafigyelésre, a szeretetre; ezért az érzésért sokat képes megtenni: lesi a szülő óhaját, kitalálja a gondolatát, segít, ahol tud, ugyanakkor észrevétlenül belesimul a környezetébe, hogy vele ’ne legyen semmi gond’. Az a vágy hajtja, hogy még jobban csinálja, amit tesz, még jobban odafigyeljen, még többet adjon magából, még jobban kielégítse a szülő szükségleteit, mert azt reméli, hogy ha mindent jól csinál, szeretni fogják őt. Közben a saját igényei, vágyai a legalsó polcra kerülnek, nem elégülnek ki. Felnőtt kapcsolatainkban is a gyermekkorban megélt ismerős mintát keressük, és olyan társat választunk, aki mellett gyakran alárendelődünk. Aki mellett a szeretet szükségszerűen a fájdalommal van összecsomagolva. Keveset ír a kapcsolatukról, nem írja, hogy házasok-e, van-e közös gyermekük, aki esetleg szemtanúja és elszenvedője az otthoni helyzetnek. Arról sem ír, hogy van-e Önnek érzelmi támasza, akihez fordulhat, akinek elmondhatja nehézségeit. Hatalmas dolog, hogy segítséget mer kérni! Nem kell benne maradnia egy bántalmazó kapcsolatban, ennél többet érdemel. Vegye szemügyre a saját igényeit is, korábbi vágyait, soha nem késő változtatni! Sajnos, Ön a társa viselkedését nem fogja tudni megváltoztatni. Minden bizonnyal neki is megvan a nehéz gyermekkori háttere, de ezzel nem Önnek kell megküzdenie, szembenéznie. Vannak segélyszervezetek, melyek kifejezetten a bántalmazó kapcsolatban élőkön segítenek. Ilyenek a NANE www.nane.hu, vagy lelki segélyszolgálatot kínál a LEA http://www.lelkiegeszsegert.hu/ vagy jogsegélyszolgálatot nyújt a Patent https://www.patent.org.hu/. Kérem, higgye el, hogy Ön is megérdemli a boldogságot! Sok erőt kívánok! Üdvözlettel: Mezei Noémi, családterapeuta
