A kérdés
8 évesen lányként a 7 éves hugomal Kapcsolatosat játszottunk egymasnak dörzsölgettük nem mindennaposan mikkor rá jöttünk nem szabad és nem helyes utána többet nem csináltunk ilyet jó kapcsolatot ápolunk azota is bűntudatom van e végett Azota mikkor eszembe van szégyelem magam és hibásnak érzem magam . Akkoriba hagyott magunkra édesapám minket Utána talpomra kellett álni és segiteni édesanyámnak mindenben anyukamnak senkije nem volt aki segitene mert nagymamám is a masik unokájával volt el foglalva aki neki a kedvenc volt és mi voltunk neki a rosszak ő pedig a jó. Azota van két keresztlányom és félelmet érzek hogy pedofil leszek . Pánikbetegségel küzdök kissebb kihagyásokal gyerekkorom ota Kényszergondolataim is vannak . Ettől rossz ember vagyok ? Vagy pedofil vagyok? Szeretnem tudni hogy küzdjem le őket?A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Tímea,
Bár nem derül ki üzenetéből a jelenlegi életkora, vélhetően a leírt történet óta eltelt legalább 1-2 évtized. Hosszútávon sem az önvádaskodás, sem az önmarcangolás nem segíti a psziché és a mentális egészség kialakulását. Sokszor a gyermekkorban megélt események, élethossziglan elkísérnek bennünket, és okozhatnak nehézséget a mindennapokban. Olyan élethelyzetekben amikor nem tudunk egyedül megbirkózni a gondolatainkkal, érzéseinkkel és a múlttal, hasznos lehet segítséget kérni.
Minden jót kívánok Önnek!
üdvözlettel:
Cz Sz Alíz