A kérdés
3 éve magas inzulin szinttel diagnosztizáltak enyhén emelkedett cukorral. Néha leesett a cukrom emiatt sajnos pánikbeteg lettem. Nagyon félek, hogy elájulok vagy meghalok, pedig tudom hogy ez nem tőrténik meg. Kényszeresen mérem a cukrom napi kb 10-30x is ha kell csak ezzel tudom magam megnyugtatni hogy minden rendben van. Már ez engem is zavar, mert tudom hogy beteges amit csinálok. De nem tudok rola leszokni. Mar akkor panikolok ha veletlen otthon marad a vercukormero vagy ha elfogyik a tesztcsik . Hogyan tudnám ezt lekuzdeni? Panikohamok soran hiperventillalok heves szivdobogasom van, extrasystoleim / van egy I foku mitralis visszacsorgásom / Ettol is nagyon felek.A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Eszter! Azt gondolom, az első lépés a szorongásai csökkentésében, hogy megpróbálkozik az alapbetegségeivel való rugalmasabb együttéléssel. Nem írja ugyan, hogy milyen típusú diabétesze van és, hogy milyen terápiában részesül, de a diabétesz mindkét formája mellett teljes értékű életet lehet élni, ha nem hanyagolja el. Három év az nagyon rövid idő, ahhoz, hogy ezt elsajátítsa. Viszont több fajta segítséget is igénybe vehet hozzá. Törekednie kell egy megbízható jó kapcsolatra a diabetológusával, ő az első számú ember, aki ismerve önt, minden kérdésére adhat valami választ. A hipoglikémia, habár hosszú távú szövődménnyel nem jár, egy kellemetlen kerülendő állapot. Habár az alacsony vércukorszint észlelésére nincs receptorunk, a legtöbb ember előbb-utóbb rátanul a jeleire. Nehezebb a fizikai aktivitás, vagy lassabb a gondolkozási folyamat. Jó ha van önnél vércukor mérő és szőlőcukor ,vagy egy cukros ital szükség esetére. A vércukor monitorozására már itthon is elérhetőek kevésbé invazív eszközök , azt javaslom próbálja meg szenzorral kiváltani. Az is sokat segít, ha fel tudja venni sorstársakkal a kapcsolatot. Kevésbé elfoglaltak, mint a kezelő orvos és gyógyító hatása van a gyakorlati tapasztalatnak, hogy az ember nincs egyedül a bolygón. Azt hiszem ezek közül a mondatok közül több, a szívével kapcsolatos gondjaira is áll. Ami a pánikbetegségét illeti, nem írja, mióta áll fenn. Ha már kialakult, akkor kezelni kell, akkor is, ha ismerjük a háttér okokat. Választhat pszichiátert, aki szorongásoldót, anti antidepresszánst tud felírni.( Az ön esetében kiemelten fontos, hogy ezek olyan gyógyszerek legyenek, amit a diabetológusa és a kardiológusa is elfogadhatónak talál.) és/ vagy pszichoterápiát. Ha megváltozik az egészségi állapotunk és megtapasztaljuk a sérülékenységünket, ugyanolyan gyászt élünk át, mint más veszteségeknél. Az elején el sem tudjuk hinni, aztán megrémülünk, aztán bűnbakot keresünk ezek természetes szakaszai a gyásznak.Adjon magának időt, esélyt és ha úgy érzi, elakadt, kérjen bátran segítséget! Sok szerencsét és jó egészséget kívánok!
