A kérdés
Na szóval egyidősek vagyunk huszonkét évesek mind a ketten. Nagyon jó barátom volt eddig folyamatosan beszélgettünk éjjel nappal mindig számíthattam rá stb. Aztán már vagy két hete folyamatosan csak inni akar nem tudom mi lelte valami baja lehet. Meg mondja hogy rossz az élete, őt senki se szereti. Mondom én kedvelem úgy mint a fiúk a fiú barátjaikat szokták. Nem vagyunk homokosok egyébként csak nagyon szoros a barátságunk. :)Tehát Ő már két hete csak iszik naponta hat-hét doboz sört és koktélt és bort és töményt. Aztán én is iszok vele mert belevisz a rosszba. Egyszerűen erőszakoskodik velem hogy igyak és le akar zülleszteni úgy érzem.Amikor ad kölcsön pénzt piára akkor is visszakéri az árát, cigarettával is így van csak úgy ad ha én visszaadom azt az egy szálat. Ez nekem azért furcsa mert utcán kérek bárkitől cigarettát mindenki ingyen ad. Rossz ember de mégis kedvelem!! Kedves pszichológus, ilyen nehéz emberrel mi a teendő hogyan változtassak a rossz szokásán? Válaszát köszönömA pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Kérdező! Van egy rossz hírem: a legjobb úton járnak afelé, hogy mind a kettejükből alkoholista váljon. Ezt Ön is jól látja. Teljesen mindegy, hogy mennyit – keveset-e vagy sokat – ha rendszeresen isznak, vagyis pl. mindennap, akkor kialakul először a szokás, majd a testi és a lelki függőség, és érzékenységtől függően megjelennek a vissza nem fordítható károsodások is. Ha úgy érzik, hogy bírják az italt, mert nem hat Önökre – na, akkor már baj van. Ha Ön nem tudja azt mondani a barátjának, hogy lehetünk mi akármilyen jóban, a Te bánatodért én nem iszom, akkor csak 1 alkoholistával lesz több az országban. Ha tud segíteni a barátjának, hogy térjen le erről az útról, akkor viszont egyetlen alkoholistával sem lesz több. Ez lenne a kívánatos cél. Kérdés, hogy mit tud megtenni, és hogy Ön mennyire függ a barátjától – nekem úgy tűnik, hogy eléggé, de erre visszatérek később. Most nézzük meg, hogy mit tud tenni az ivás ellen. Először is számolják ki, hogy hetente vagy havonta mennyit költenek piára, és gondolják át, hogy ugyanazt a pénzt mi másra tudnák költeni. Második lépésként beszélgessen a barátjával minél többet. A legjobban az segíthet, ha végre képes lesz elmondani, hogy mi bántja, miért érzi úgy, hogy rossz az élete, és miért érzi azt, hogy őt senki sem szereti. Kérdezhet visszafelé is: ha rossz az élet, akkor mondja el azt, hogy mitől lehetne jobb? Ha őt senki sem szereti, mi vagy ki hiányzik neki? Harmadik lépésként próbálja meg az ivás helyett bevonni más programokba: járjanak le valahova boxolni vagy kung-fuzni, bowlingozni, vagy biliárdozni, újítsanak fel egy motort, kerékpárokat vagy autót, bármit, amit közösen tudnak csinálni, az érdeklődési körükbe tartozik, és tevékenyen tartja Önöket, hogy egyszerűen ne legyen idejük csak ülni és inni. A másik téma az, hogy Ön vajon miért függ ilyen mértékben a barátjától? Miért van az, hogy ha ő azt mondja, hogy igyon, akkor Ön iszik? Miért neki kell fizetnie maga helyett, és miért neki kell adnia Önnek cigarettát? Hol van az Ön saját önállósága? Úgy tűnik a barátja is több önállóságot szeretne látni Öntől, ezért szab Önnek szigorúbb szabályokat. Gondolkodjon el, hogy Ön hogyan tudna tőle függetlenebb, önállóbb lenni – és nem csak abban, hogy ki veszi a piát és a cigit! Átveszi-e a barátja szokásait, véleményét? És ha igen, miért? Ehhez képest mi az, ami Önt egyedivé teszi? Milyen egyedi tulajdonságai, milyen képességei vannak? Ha ezeket megtalálja, akkor önállóbb és erősebb lesz, a barátságuk is szimmetrikusabbá válik, ezzel együtt kevésbé lesz kiszolgáltatott, és jobban tud majd segíteni a barátain is, ha bajba kerülnek. Üdvözlettel és sok sikert: Kinga
